Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





 Ismeretek

Mindennapi élet és tudomány (I. rész)


  1. Hogyan hat az időeltolódás az emberek alvására?
  2. A madarak egy ágon ülve, miért nem esnek le mély álmukban az ágról?
  3. Mi közös van a macska szeme és a macskaszem között?
  4. Miért használják a tengeri mérföldet kilóméter helyett a tengerhajózásban?
  5. Mi a vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás?
  6. Miért jobbra forog az órák mutatója?
  7. Az ásítás ragályos? És ha igen miért?
  8. Miben hasonlít a nyúl az elefántra? Mindkettőnek nagy füle van. Miért?
  9. Miért van valakinek mély (basszus), másnak magas (tenor) hangja?
10. Miért leszünk szappannal tisztábbak?
11. Miként áll elő a súlytalanság?
12. Hogyan, mikor, mennyit alusznak az állatok ?
13. Miért érzi magát rosszul, aki autóban könyvet olvas menetközben?
14. Hogyan működik a napsugaraktól védő krém?
15. Mi a különbség a mért és az érzett hőmérséklet között?
16. Miért ráncosodik az ujjunk bőre hosszú vízben-tartózkodáskor?
17. Miért esik a vajaskenyér mindíg a vajas oldalára?
18. Miért hideg a nők lába, miért fáznak hamarabb, mint a férfiak?
19. Hogyan termel széndioxidot egy fa kivágása?
20. Az izomláz magyarázata régen és most.
21. Hogyan "működik" a biztonsági üveg?
22. Miért forog a Föld?
23. Hol a szemüvegem? Egyéb furcsaságok
24. A nevetés evolúciója; Emberek és majmok hasonlóképpen nevetnek
25. Miért esik le az alma a fájáról?
26. Miért négyzet alakú a zsebkendő?
27. Nem semmi a "nulla" története!
28. Mi a kenőpénz eredete?
29. Honnan származik a SPAM kifejezés?
30. Honnan származik az internetes fogalom „blog“?



1. Hogyan hat az időeltolódás az emberek alvására?

A normális alvás 4-6 ciklusban történik, egy-egy ciklus pedig szendergés, felszínes és közepes (Non- Rapid-Eye-Movement, NREM) , majd mély alvásból (Rapid Eye Movement, REM) áll. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiája és ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok. Alvási problémák keletkeznek, ha a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs egymással szinkronban ( például éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (a jelenség neve: jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is megfigyelhető).
Aki Európából Amerikába repül, nem ritkán alszik sok órán keresztül, mint egy álomkóros, de mégsem piheni ki magát. A Washingtoni Egyetem kutatói most (ápr.16-án) publikálták a „Current Biology” szakfolyóiratban ( http://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(09)00905-1) , hogy megtalálták a magyarázatot a jelenségre.
Ezek szerint a REM alvást két különböző agyrész vezérli és amíg az egyiknek csak két napra van szüksége az új időzónára való átálláshoz, a másiknak több, mint egy hét szükséges a helyes ritmus eléréséhez. A következmény, hogy zavar áll be az alvási fázisok természetes sorrendjében és ez okozza a „jetlag“-ra jellemző ólmos fáradságot.
Nevezetesen a „szuprachiaszmatikus nucleus“-ról (SCN) van szó, aminek alsó (ventral) része direkt az szemtől kap információt a fény-állapotról. Aktivitását a nappal-éjjel ciklus határozza meg. Az agysejtek másik csoportja az SCN felső (dorsal) peremén nem kap információt a szemtől, hanem kizárólag a belső jelekre támaszkodik, mint pl. anyagcsere, vagy más ritmikus testi folyamatokra.
Normális körülmények között a két sejtcsoport szinkronban dolgozik. Ha azonban a fényviszonyok nem a megszokott ritmusban változnak (hosszú repülés, éjjeli műszak) a vezérlő egységek „kiesnek“ az ütemből.
De la Iglesia a kutatók főnöke magyarázata:“Az agysejtek egy csoportja azt mondja Párisban vagyunk, míg a másik csoport szerint a New-Yorki idő érvényes. Belsőleg zűrzavar áll fenn.“
Ennek egészségre és szellemi teljesítőképességre is következménye van. Több műszakban dolgozónak nagyobb az eshetősége szív és vérkeringési betegségekre, rákra. A jetlag-ban szenvedőknek gyakran átlagon felüli tanulási és koncentrálási problémái vannak.
***
Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


2. A madarak egy ágon ülve, miért nem esnek le mély álmukban az ágról?


Éjjel, amikor az ágyban alszunk, az állatok nagy része is alszik. A madarak egy ágon ülve alszanak, miért nem esnek le mély álmukban az ágról?
Ha mi kézzel egy ágba kapaszkodunk, kezünk és karunk izmai megfeszülnek. Ha ekkor elaludnánk, izmaink elernyednének és nem tudnánk tovább az ágban kapaszkodni.
A madarak ezzel szemben probléma nélkül alusznak egy ágon ülve. Egyes madárfaj tudja ellenõrizni alvását, mert veszélyes környezetben csak az agyának egyik felével alszik, a másikkal ébren van, sõt gyakran az ahhoz az oldalhoz tartozó szem nyitva van. (Egyébként a kacsák,nyulak is így, azaz egy nyitott szemmel alusznak!) De a teljes mély alvásban is tartják magukat az ágon.
 A madárlábaknak egy bizonyos zárómechanizmusuk van: guggolóizmok és inak futnak a lábak teljes hosszában, és az ujjakat azonnal összehuzzák, ha a madár leguggol. Minél mélyebbre guggol, annál jobban huzódnak az inak és annál szorosabban fogják az ágat az ujjak. Tehát ezáltal a mechanizmus által egyedül a madár testsúlya gondoskodik az erõs fogásról. Csak amikor a madár felegyenesedik, ernyed el az ín és akkor tudja a karmokat kinyitni.
Startoló madaraknál meg lehet figyelni, hogy elõször nyujtózik, ernyednek az inak, oldódnak a karmai és akkor felszállhat.
A ragadozómadarak görbe karmaikat hasonló elven használják: ha egy sas zsákmányra csap, a lecsapás ereje alatt az ujjai begörbülnek és ezáltal bezáródnak a körmei. Ez az automatikus záró erõ extrém nagy.
A madárlábnak ez a mechanizmusa nyilvánvalóan annyira megbízható, hogy azt állítják, hogy néha még a halott madár is az ágon marad.
***
Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)

3. Mi közös van a macska szeme és a macskaszem között?

Macskaszemnek nevezik azt a többnyire piros színű, apró prizma felületű tárgyat, amire, ha fény esik, azt visszaveri (majdnem minden irányba). Régen még macskaszemnek nevezték a rádiók hangolást jelző csövét.
Ha valaki éjjel macskával találkozik gyakran láthatja, hogy a macska szeme világít. Miért, hiszen az embernél ilyet nem tapasztalhatunk.

Persze csak akkor világít a macska szeme, ha fény esik rá, mint pl. a kerékpár-macskaszemére. Tehát a szem maga nem világít, hanem tükörként visszaveri a fényt.
A macska éjjel is aktív és nagyszerűen alkalmazkodott szeme a kevés fényhez. A pupillái csaknem duplájára nyílnak, mint egy (nagyobb szemgolyójú) embernek. Macskánál 14 mm átmérőre, embernél max.8 mm. Tehát a macska szemébe sokkal több fény juthat és jobban kihasználhatja. Ezenkívül arecehártya (retina) mögött egy fényfelerősítő réteg, egy finom tükröző réteg az u
.n. „tapetum lucidum“ van. Ezáltal a beeső fény erről a rétegről visszaverve mégegyszer a recehártyára kerül. 
Ezzel feljavul a szem fényérzékenysége, amihez még az is járul, hogy a macska retináján rendkívül sokkal több (fényérzékeny) pálcika van, amelyek csak a világos-sötét-különbséget érzékeli. Ezek a receptorok sokkal érzékenyebben, mint a színérzékelő csapok.
A macska kb. hatszor kevesebb fénnyel is úgy lát sötétben, mint az ember.

Ha már ennél a témánál vagyunk, akkor megtárgyalhatjuk, hogy miért piros a „nagymama“szeme a fényképen villanó fénnyel készítve? Tudniillik az embernek nincs olyan tükröző réteg a recehártyája mögött, mint a macskának. Ez az egyik ok. A másik ok a pupilla működése. A pupillának az a szerepe, hogy a szembeérkező fény mennyiségét szabályozza. Erős fényben összehuzódik, elégtelen megvilágítás esetén kitágul, hogy minél több fényenergia kerüljön a vérerekkel borított recehártyára. A viszonylag sötét szobában a tágranyilt pupillák a villanófény és az exponálási idő gyorsasága, rövidsége miatt nem tudnak olyan gyorsan szűkülni és a felvételen a szemfenekén látható a vér piros színe.
***
Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


4. Miért használják a tengeri mérföldet kilóméter helyett a tengerhajózásban?

Ha távolságról beszélünk többnyire kilóméterben mérjük. A légi- és a tengeri-forgalomban azonban a tengeri mérföld használatos. De miért? Angliában és az USA-ban az 1609,3 m hosszúságú mérföld érvényes még ma is, mint mértékegység, de az egész világon a tengerhajózásban az 1852 m hosszúságú (földrajzi) tengeri mérföldet használják.
A tengeri mérföld egy nagyon gyakorlati meggondolásból ered: az egyenlítő mentén a teljes kört 360 fokra , és minden fokot 60 szögpercre felosztva megkapjuk a tengeri mérföldet. Vagyis . Az egy szögperchez tartozó egyenlítői kerület hosszúsága felel meg egy földrajzi mérföldnek. A tengeri térképek ennek megfelelően készülnek. A tengeri mérdföld tehát a föld átmérőjéhöz viszonyul.
A hajók sebességét ennek megfelelően nem km/órában mérik, hanem csomóban, ami 1 tengeri mérföld/óra sebességet jelent. Átszámítva: 1,852 km/óra, vagyis 0,51444 m/mp. A csomó megnevezés a régmúltból származik, valószínűleg a holland hajósoktól. Évszázadokig használták a következő módszert: kötélre egyenlő távolságokban csomót kötöttek, feltekerték egy orsóra, a végre egy súlyt kötöttek. Amikor a súlyt kidobták a hajóból, az magával húzta a kötelet. A tengerészek megszámolták, hogy egy adott idő alatt (homokóra) hány csomó tekeredett le az orsóról. Nyilván minél gyorsabban haladt a hajó, annál több csomó tekeredett le.
Ha valaki gyorsan tengeri mérföldet kilóméterre akar átszámolni, akkor a mérföld x 2 -10 = km. Vagyis 50 tengeri mérföld = 50 x 2 = 100-10 = 90 km!

***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



5. Vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás alatt a fogyasztási cikkek előállításához szükséges vízmennyiséget kell érteni.


A reális vízfogyasztás alatt azt a vízmennyiséget kell érteni, amelyet valóban víz formájában fogyasztunk. Ételként, italként, mosdás, fürdés, mosás, WC, stb. alkalmával. Ez a víz felhasználás európai átlagban naponta és személyenként 170 liter. Régen, az iparosodás előtt a vízfelhasználás csak 5-7 liter volt (személy/nap).
Manapság természetesen országonként más és más.
Például (lakosonként/naponta):
Németország 130 liter
Hollandia 172 liter
Svájc 235 liter
USA 385 liter (Kalifornia:4000 liter)
Dubai 500 liter
Vízlábnyom, vagy virtuális vízfogyasztás alatt a fogyasztási cikkek előállításához szükséges vízmennyiséget kell érteni. Legnagyobb mennyiségben (70-75%) a mezőgazdaság használja a vizet a mezőgazdasági termékek termeléséhez. Kisebb részét az ipar szükségeli. Átlagban négyszerese a virtuális, a reális vízfogyasztásnak (Németországban 4200 liter/személy/nap)
Ha vásárolunk egy jeans-t, akkor virtuálisan 11 000 (tizenegyezer) liter vizet "használtunk el", mert ennyi volt szükséges a gyapot föld öntözésére, a műtrágya előállítására, a gyapot fehérítésére, festésére stb.
Néhány étel vízlábnyoma (az értékek víz-liter):
1 szelet kenyér 400
1 db. alma 70
1 kg krumpli 900
1 db. tojás 200
1 pohár tej 200
1 kg sajt 5 000
1 kg szárnyas hús1 900
1 kg marhahús 15 500
1 kg kávé 21 000
1 csésze kávé 140
***
1 db. "T -sirt" 2 000
1 db. microchip 32
1 db. PC 20 000
1 db. személygépkocsi 400 000
Az autó nemcsak előállításakor fogyaszt sok vizet, hanem puszta léte is vizet von el a környezetből, lásd még: Az autók vizet (is) isznak
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



6. Miért jobbra forog az órák mutatója?

Ennek az oka még abból az időből származik, amikor még nem volt mechanikus óra. Ötezer évvel ezelőtt az emberek a napórához igazodtak. Egy rúd, amire ha nap sütött, árnyékot vetett és annak helyéről (állásáról) durván le lehetett olvasni az időt.Mivel a nap keleten kel fel, dél irányban vándorol, amíg végül is nyugaton megy le, ennek következtében a rúd árnyéka, ugyanúgy mint a nap "jobbirányban" halad. A korai középkorban jelentek meg az első mechanikus órák. Egy komplikált fogaskerékszerkezettel megpróbálták a nap napi mozgását utánozni. Így határozták meg az "órajárás irányát". Ha a mechanikus órát Ausztráliában találták volna ki, akkor most az órmutatók balra forognának. Ugyanis a déli féltekén a nap nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



7. Az ásítás ragályos? És ha igen miért?

Asztal körül ül egy társaság, a szembenülő ásít egyet és az illető maga is ásítani kezd.  
A következő kísérletet végezték el Brémában. A járókelőket azzal az állítólagos mesével, hogy figyelmesség tesztet végeznek velük képeket mutogattak neki, hogy jegyezzék meg őket. Egyik csoportnak közben ásító embereket is mutattak és rögtön elkezdett a csoport 57%-a ásítani, amíg a másik ellenőrző csoportban senki sem ásított (nem volt olyan kép).
Ugyan ez a helyzet a majmoknál.
Magyarázattal az agykutatás szolgál. Az utánzási hajlam, nagyon fontos az embernél, méginkább az állatoknál. Neurológiai hátterét néhány évvel ezelõtt Giacomo Soláti olasz kutató fedezte fel és az agysejtcsoportnak a "tükörneuronok" nevet adta.
Ennek a sejtcsoportnak az a jelentõsége, hogy csupán látással kapott információt úgy interpretálja, mintha az egyén a mozgásokat maga végezte volna, vagyis a hozzátartozó mozgás-vezérlést is "letükrözi".
Ez az utánzás, ami olyan nagyon fontos, hiszen ha ez hiányozna egy csecsemõnél sohasem tanulna meg beszélni.
Örökség?
Tehát ezek a „tükörneuronok" aktívak nemcsak akkor, ha egy műveletet végzünk, hanem akkor is, ha csak látjuk azt. Agyunkban állandóan tükröződik, ami körülöttünk történik. Ha valakit ásítani látunk, az agyunk vele ásít, ha valaki megvágja magát, vagy nevet együttérzünk. Ez a kapcsolat nagyon intenzív és nemcsak ásításnál.
Például az anya kinyitja a száját, amikor kisgyermekét eteti. A gyermek látja és önkéntelenül kinyitja a száját.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



8. Miben hasonlít a nyúl az elefántra? Mindkettőnek nagy füle van. Miért?
 
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat. Egy felnőtt afrikai elefánt több tonna súlyú. Ha az ember fizikailag dolgozik, melege lesz és izzad. Izzadáskor a víz párolog és hűti a testet. Az elefántnak nincsen izzadságmirigyei ezért máshogyan kell hűteni magát. Ugyanis egy elefánt teste annyi hőt termel, mint 30 felnőtt ember.
Az a probléma, hogy minél nagyobb testű egy állat, viszonylag annál kisebb az annak megfelelő testfelülete. A súlyához viszonyítva az elefánt testfelülete csak 5%-a egy egér felületének. A bőrön keresztül tehát a nagytestű állatok nem tudnának elegendő hőt leadni, ezért a természet egy különleges megoldást alkalmaz: hűtés a fül segítségével. Az afrikai elefánt füle az egész testfelületének egy hatodrészét teszi ki és finom vérerezettel van behálózva. A fül legyezésével tehát tudja a testhőmérséklelét szabályozni és hűti a testét általa.
A bécsi állatkertben infravörös kamerával felvett képen jól látszik, hogy a fül kékes színű, ami a leghidegebb része a testének. Egyébként az indiai erdei elefántnak sokkal kisebb füle van, mert árnyas helyen él és nincs annyira hűtésre szorulva, mint az afrikai elefánt.
A fül-hűtési-elv Európában is gyakorlat a nyulaknál, mert azoknak is viszonylag nagy füle van. Azzal nemcsak jobban hallanak, hanem a testhőmérsékletüket is szabályozzák vele.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



9. Miért van valakinek mély (basszus), másnak magas (tenor) hangja?
 
Opera előadáson hallhatunk különböző hangú énekeseket énekelni: alt, szoprán,mezzoszoprán, basszus, bariton, tenor. Felmerülhet valakiben a kérdés, mi az oka, hogy az embereknek különböző hangszínük és hangmélységük van.
Az emberi hang akár magas, akár mély, fizikailag szemlélve levegő-rezgés. Ezek a rezgések a két hangszalag által képzett hangrés által állnak elő, azáltal, hogy az a tüdőből áramló levegőt feldarabolja. Másszóval hanghullám keletkezik.
A valódi hangszalagok felett két redő feszül ki vízszintesen, ezek az álhangszalagok. A hangrés hossza férfiaknál 21-27 mm, nőknél 17-26 mm.
Másodpercenként többszázszor a következő játszódik le: a hangszalagpár lezárja a légcsövet, a tüdőben levegő nyomása elér egy értéket, ami kinyitja a hangszalagot és áramlik a levegő. Az áramló levegő nyomáscsökkenést okoz és a rugalmas hangszalagok záródnak. Így állnak elő szabályos nyomásváltozások, hangok. Az izom köteggel feszített hangszalagokkal a nyitás-zárás gyorsabb, a hang (frekvencia) magasabb.
Orgonasípot mindenki látott és hasonló elven működik a hangunk. A fujtató szerepét a tüdő, a szelepet a gégefő a hangszalagokkal tölti be. A levegő rezgése (vibrálása) a gégefőben és a szájüregben történik. Minden zárt térnek saját rezgésszáma (frekvenciája) van, ezáltal alakul az egyéni hangszín.
A szájban nyelvvel, ajakkal formáljuk az egyes hangokat, szavakat, zajokat , melódiákat.
A hangmagasságát az alaphang frekvenciája határozza meg, mely függ:
1./ a hangszalagok hosszúságától, vastagságától (magasan, mélyen)
2./ a hangszalagok feszültségétől (feszített, levegős)
3./ milyen terejedelemben rezegnek
4./ gége feletti üregek megnagyobbodásától.
A bariton és basszus hang közti különbség a hangszalagok vastagságának különbségéből ered. Minél vastagabb a hangszalag, annál lassabban tud rezegni és mélyebb lesz a hang. Megfázáskor megdagadnak a hangszalagok, ezért mélyebbre változik a hangunk.
Meg kell még említeni, hogy saját hangját senki sem úgy hallja, mint ahogy a beszédpartnere. Mielőtt a saját hang kívülről a hallóidegeket eléri, belülről a csontozaton keresztül vezetve saját rezonciával már megérkezik.A különbség jól tapasztalható, ha saját beszédünket felvételről meghallgatjuk.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


10. Miért leszünk szappannal tisztábbak?

Ha csak vízzel mosdunk, vagy mosunk, az nem elég; csak a szappan tisztít alaposan. De hogyan „működik“ a szappan? Elsősorban a víz a legfontosabb mosásnál, mert azzal minden vízben oldódó anyag, mint a por, cukor, vagy sótartalmú anyag eltávolítható. Más a helyzet a zsírtartalmú szennyeződéssel. Ugyanis a zsíradék/olaj és a víz taszítják egymást. Olaj és víz egy palackban különválik.
A kicsi zsírszemcsék a bőrőn maradnak, a textilekre tapadnak és csupán vízzel nem lehet megszabadulni tőlük. A szappan átvesz egy közvetítő szerepet. Az úgynevezett tenzidek egy kompromisszumot hoznak létre, mert egy részük víz-(hydrofil), más részük olaj-(lipofil)"kedvelő". Mosásnál a szappanmolekulák a zsírtartalmú szennyrészecskéket körülveszik, majd ezeket a vízkedvelő fejek mintegy becsomagolva lehetővé teszik a vízzel való eltávolításukat.

Mosásnál szappanhab keletkezik. Mint a képen látható vékony vízfilmet a szappanmolekulák „becsomagolnak". Ez a hab mint apró tükör visszaveri a fényt és ezért az mindíg fehér. Akkor is , ha a szappan színes volt.
Mindenki tapasztalhatta, hogy a habképződés nagysága esetenként különböző. Ha a mosógépben, vagy mosdáskor (pl. fejmosáskor) nagyon sok hab keletkezik, az azt jelenti, hogy a szennyezettség és a tenzidek (szappanmolekulák) aránya túlzott a tenzidek javára. Ezért a mosógépbe a szennyezettségnek megfelelően kell a mosóport adagolni, nem a gyártó előírása szerint. Egyrészt az előírá
s a lehető legszennyezettebbségre értelmezett, másrészt anyagi előny a nagy fogyasztás. A nagy habképződéssel járó mosással a környezetet feleslegesen terheljük és anyagilag is károsodunk.
A szappan tehát ideális közvetítő a víz és a zsír között. Hasonló az eset a majonéznél: a tojássárgája közvetít az ecet és az olaj között és egy zavaros emulzió lesz belőlük. Elvileg a tojás helyett szappannal is elérhető ez a keveredés, csak nem lenne ízletes!
Nem véletlen, hogy régi házi receptek hajmosásra a tojássárgáját ajánlják.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



11. Miként áll elő a súlytalanság?
 
A súlytalanság nem olyan egyszerű dolog, hogy elő lehetne állítani. Nem létezik egy laboratórium, ahol egy kapcsolóval a nehézségi erőt ki lehet kapcsolni és minden lebeg a térben. Viszont létezik egy trükk? A szabadesés!
Ha egy műanyag palackot nem egészen teletöltünk vizzel (és lezárjuk) felül levegő marad. A nehezebb fajsúlyú víz a nehézségi erő következtében alul, a levegő felül foglal helyet.
Ha most a palackot nagy ívben elhajítjuk belül középre kerül a levegőbuborék, mert szabadesésben a levegő és a víz hasonló „súlyú“. Nincs vonzóerő különbség, ezért nincs a levegő „felül“ és a víz „alul“! Tehát a víz és a levegő között a súlytalanság állapota van mindaddig, amíg a palack földet nem ér.
Ha egy olyan nagy palackot hajítanánk a magasba, amiben egy ember kényelmesen elférne, akkor az ugyanúgy lebegne, mint a víz, vagy a levegő. Minél messzebre hajítanánk, annál hosszabb ideig tartana a súlytalanság állapota.
Tegyük fel olyan erővel hajítanánk, hogy nagy ívben (parabola) többezer km-t repülne Európából Amerikába, akkor az egész repülés ideje alatt súlytalan lenne az utas. Ha még nagyobb erővel, vagyis a sebesség fokozásával elérnénk, hogy megkerüli a Földet. Jóllehet állandóan (szabadon)esne,de mégsem esne le, hanem keringene a Föld körül. A „palackban“ súlytalanság uralkodna.
Gondolatban helyettesítsük a palackot egy sokkal nagyobb űrkabinnal és máris a keringő űrállomáson vagyunk a lebegő űrhajósokkal. Földünk körül száguldva 90 percenként tesz meg egy kört. Ilyen sebességgel lehet (ezen a magasságon!) elérni, hogy ne sűllyedjen le! Az űrhajósok tehát lebegnek, mert állandóan esnek!
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



12. Hogyan, mikor, mennyit alusznak az állatok ?

Nemcsak az embernek, hanem az állatoknak is szüksége van alvásra, legyen az emlős, hal, vagy madár. Az alvás meghatározása állatoknál: egy mozdulatlan, állatfajtára tipikus testtartás és magasabb ébredési-küszöb.
Mivel majdnem minden állat egy másik eledele, az alvás nem csak szükséges, hanem veszélyes is egyuttal védtelenül, tudattalanul heverni.
Ezért az evolúció folyamán különféle alvási stratégiát fejlesztettek ki az állatok. Ebben szerepet játszik az állat élettere, az élelelembeszerzés módja és ideje, az anyagcsere és a test nagysága.
Az évszakokon túl, a nappal és éjszaka befolyásolja az életet a Földön. A nappal-aktív állatoknak az éjjel nemcsak nagyon veszélyes, hanem alkalmatlan is az élelem-, vagy pár-keresésre, mert rosszul látnak. Ezek éjjel alusznak.
Az éjjel-aktív állatok nappal alusznak és akkor vannak veszélyben. A macskák fajtába tartozó állatok egyik csoportba sem tartoznak, mert vadászhatnak éjjel is, nappal is. Sötétben is jól látnak.
Az alvás idejére való biztonságot egyes (növényevő) állatfajok úgy oldják meg, hogy csordában alusznak és szabályos munkamegosztással egy része alszik, mások őrködnek (és szükség esetén riasztanak) és ezt a munkát váltakozva végzik.
A nagy macskának (oroszlán, tigris) tulajdonképpen nincs ellensége, tehát bárhol, bármikor nyugodtan alhat.
Olyan állatok is vannak, amelyeknek egyidőben csak az egyik agyfelük alszik és azt váltakozva pihentetik. Ezt a „féloldali“ alvást először a delfineknél figyelték meg. A delfinnél ugyanis a lélegzés nem reflexszerűen történik, mint pl. az embernél, hanem tudatosan. Az egyik agyfél mindíg ébren van (míg a másik alszik) és gondoskodik arról, hogy percenként 3-5 lélegzetet vegyen, mert különben megfulladna.
A „féloldali“ alvás sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk. Nemcsak a nyúl és a kacsa, hanem a költöző madarak tudnak repülés közben fél aggyal aludni. A másik félagy ébren van, vezérli a mozgást és a tájékozódást.
Az alvás hossza állatonként változó és több és különböző tényezőtől függ: pl. A testnagyság és abból kifolyólag az anyagcsere sebessége.
Vannak rövid ideig alvók, 2-6 óra -mint pl. gazella, zsiráf, elefánt.
Hosszú ideig – 17-20 óráig – alusznak a macskafajták, a denevérek és a sün.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


13. Miért érzi magát rosszul, aki autóban könyvet olvas menetközben?

Ha valaki a vezető mellett olvas, rosszul érzi magát.
Ennek az az oka, hogy érzékeink konfliktusba kerülnek egymással. Nemcsak a látószerveinken továbbított információk, hanem a belső fül egyensúlyszervezetének, valamint a testünk mozgásának és érzékelésének az adatait az agy folyamatosan kapja és értékeli.
Hibajelentések a szimptómák sorozatát aktíválják.
Ha például utazás közben az autóban olvas a következő konfliktba kerül: az olvasó szem jelenti, hogy "minden nyugodt, rendben!", ugyanakkor az egyensúly érzék a kanyarban jelenti, "minden mozgásban van!" És máris kitör a "botrány"!
A test reagál izzadságkitöréssel, stresszhormon szint emelkedik a vérben, és egyszercsak a gyomor is jelentkezik.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



14. Hogyan működik a napsugaraktól védő krém?
 
Az emberiség egy kicsit megbolondult. Ha valaki Indiába utazik, seholsem talál embereket napozni, hogy barnák legyenek. Ellenkezőleg a déli országokban inkább mindent megtesznek, hogy lehetőleg világosbőrűnek nézzenek ki. Ázsiában nagy sikere van a fehérítő krémeknek, Európában ellenben sikk a barnára sült bőr.
Nem mindíg volt ez így! Az előző évszázadokban a „halványság” volt előkelő, hiszen csak a szegényeknek kellett a napon dolgozni, akik így lebarnultak. Halvány bőr gazdagra utalt, aki napernyővel, hosszú ruhával, kalappal védekezett a nap ellen.
Mióta sikk a telet forróégövi országokban tölteni és ott lebarnulni a fehér bőr inkább szegénységre utal.
A világos és sötétebb bőrszín közötti különbséget a melanin nevű természetes festékanyag különböző koncentrációja okozza. Minél több van a bőrben, annál sötétebb. A melanin termelést a nap ultraibolya sugarai segítik elő. Ezért barnulunk le a napon. A melanin ugyanis hatásos védelem a káros ultraibolya sugarak ellen.
Tekintve az ózonréteg tönkretevése miatt az eddig szokásosnál erősebb UV sugarak érik az embereket, ami bőrrákot okoz, ezért külön védőkrémmel kell napozásnál a bőrt védeni.
Kétféle védekezés lehetséges: kémiai, vagy fizikai UV-szűrő. A kémiai védőszerek a bőrben – hasonlóképpen, mint a melanin – a napsugarakat fotokémiai reakcióval hővé alakítják, mielőtt az kárt okozna. Az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy néhány ilyen védőkrém tartós használata az emberre és a környezetre is káros. Ezenkívül allergiát okoznak némelyeknek.
A fizikai UV-szűrő használatával a bőrfelületet parányi titándioxid részecskékből álló fehéres védőfilm vonja be. Ezek a részecskék szorosan egymásmellett lévén kis tükörként visszaverik az UV-sugarakat. Ezek a krémek csak a bőr felületén fejtik ki hatásukat, egészségileg jó megoldás, de gyakran utánna kell krémezni és viszonylag drága a krém. Megismerhető a bőr fényes fehérségéről, amit a titándioxid képez. Fehérre mázoljuk magunkat, hogy a végén barnák legyünk. Valahogy bolondok az emberek.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



15. Mi a különbség a mért és az érzett hőmérséklet között?
 
A jelenség ismert: a víz hőmérséklete az uszodában 30°C. Miért érezzük a 30°C meleget a szabadban melegebbnek, mint a hasonló 30°C hőmérsékletű vizet? A 30°C nem mindenhol ugyanannyi?
Tény, hogy nagy k
ülönbség van a levegő és a víz között. Ha vízben vagyunk, az a testünket körülfogja. Testünk hőmérséklete 37°C, a víz körülöttünk csak 30°C, tehát lényegesen hidegebb. A víz kb. hússzor jobban vezeti a hőt, mint a levegő. A vízben tehát állandóan hőt adunk le és idővel fázni kezdünk. Kisgyermekek megfáznak, ha órákig pancsolnak a meleg vízben, mert túl sok testmeleget veszítenek. Búvárok még melegvízben is neoprém öltözetet viselnek.

A levegő ezzel szemben remek szigetelő, vagyis rossz hővezető. Szélcsendben közvetlen a bőrünket meleg levegő veszi körül. Egy láthatatlan levegőruhát viselünk és kellemes meleget érzünk.
Huzatban ez a védő levegőruha állandóan „elszakad“. Mindíg újra és újra hideg levegő éri a bőrünket és hőt veszítünk. Ez az oka annak, hogy meleg időben is megfázhatunk, ha huzatban ülünk (tartózkodunk).

A mért hőmérséklet csak egy tényező, amikor érzett hőmérsékletről beszélünk. A szél és a levegő páratartalma is fontos szerepet játszik. Minusz 10°C száraz levegő szélcsendben elviselhetőbb, mint +5°C szeles esőben. Magas páratartalommal azonos hőmérsékletű levegőt forróbbnak érezzük. A szaunázok tudják ezt.
***
Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


16. Miért ráncosodik az ujjunk bőre hosszú vízben-tartózkodáskor?

Akár gyermek, vagy felnőtt hosszú ideig fürdőkád, vagy uszoda vízében tartózkodik, a talpán és ujjain a bőr megráncosodik. Az az érdekes, hogy a test más részein ez a jelenség nem következik be. Az okát a szaruhártyában találjuk, ami a talpon és az ujjakon van.
Hosszabb vízbentartózkodás következtében a hámréteg zsírtartalmú védő hártyája áteresztővé lesz és a szarúsejtekben lévő só vízet szív be. Ez az ozmózis jelenség következménye. A sejtek a megnövekedett víztartalom miatt megnövekednek, több helyet igényelnek és ezért ráncosodik a bőr.
A test többi részével ez azért nem történik, mert a faggyúmirigyek gondoskodnak a zsírtartalmú védőfilm fenntartásáról. A talpon és az ujjakon nincsen ilyen mirigy.
Ha víz és a bőr sótartalma megegyezik, akkor nem történik ráncosodás, nincs ozmózis. Ez a nagy sótartalmú Holt-tengerben való fürdésnél megfigyelhető. Mivel az egy kicsit messze van fürdősó formájában a fürdőkádba lehet hozni a „Holt-tengert".
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



17. Miért esik a vajaskenyér mindíg a vajas oldalára?

Mindenkivel előfordult már, hogy ügyetlenségből, vagy figyelmetlenségből leverte az asztalról a vaj askenyeret és az pontosan a vajas-felére esett. Vajon miért?
Először a véletlenre gondolhatnánk, hiszen egyszer eshetne így, másszor eshetne úgy, ha sokszor ismételnénk. Ha valaki ezt kipróbálja, hamar tapasztalhatja, hogy mindíg a megkent felére esik, akár vaj, akár lekvár van azon az oldalon.
Lassított felvételen látható, hogy a kenyér az asztalról leesve megkezd egy fordulatot és egy félfordulat után kerül a padlóra. Ha több ideje lenne, tovább fordulna! Itt jön a szabvány szerepe a képbe. Egész Európában érvényes az evőasztal magasságának a mérete, ami 75 cm. Még a toasztkenyérnek is van szabványos mérete: 9x9 cm. Fizikailag ezek az adatok mindíg azonos szögsebességhez és ezzel a hibás oldalra való eséshez vezetnek
Két megoldás van: az egyik kisebb kenyérszeleteket kell készíteni, vagy az esés magasságát kell megnövelni. A fordulatszáma az asztal- magaság négyzetétől függ. Minél magasabb az esés magassága, annál hosszabb az esés ideje és annál jobban fordul a kenyér. Számítás helyett ki lehet kísérletezni a szükséges magasságot. Toaszt-kenyér esetén 120 cm a szükséges magasság.
Tehát mag as asztalról állva reggelizni nincs probléma a leeső kenyérrel!
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


18. Miért hideg a nők lába, miért fáznak hamarabb, mint a férfiak?

A hőmérséklet-háztartás szempontjából a férfiak lényeges előnyben vannak. Egy férfi súlyának 40 %-át izom alkotja. Amikor az izom dolgozik az energiának csak egy harmadát fordítja a munkára, a többit hő formájában termeli. Az izmok fűtik a testünket.
A nők testének csak 23%-a izom, tehát majdnem fele a férfiakénak. Tehát a testük fűtése ennek megfelelően gyengébb. Ehhez jön még a hő veszteség, amiben a testfelület meghatározó. Ismeretes, ha valaki fázik összekuporodik, hogy minél kisebb legyen a felülete. Úgy kevesebb meleget ad le a környezetnek. Ami a felületet illeti, ebben is előnyben vannak a férfiak, mert ha egyenlő magasak, a nő nagyobb felülettel rendelkezik, több meleget ad le.
Tehát kisebb fűtés, nagyobb hővesztés mellett kedvezőtlen, de a női test reagál. Hogy a szerveket és az agyat 37 fokos melegen tarthassa, más testrészek, pl. a kéz és láb vérellátását csökkenti. A hőt tehát a test közepébe vezeti. Hidegben a vérerek összehúzódnak a nők lábában és ahol nem folyik vér, ott meleg sincs. A nő nagylábujja akár 8 fokra is lehűlhet.
A hideg női lábak túlélési stratégiája a természetnek!
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


19. Hogyan termel széndioxidot egy fa kivágása?

Egy egészséges fa nagyrészben a levegőből táplálkozik. Széndioxidot és vízet lélegzik be és a fotoszintézis segítségével abból oxigént és vízpárát ad vissza. A szenet megtartja, mert abból épül fel a fa, amely szénhidrátokból áll.
Egy példa: egy 100 éves 35 m magas fenyő élete folyamán 2,6 tonna széndioxidot vont el a levegőből. Napról napra alakít egy fa széndioxidot fává és így tisztítja az atmoszférát az üvegházgáztól. Egy hektár (100x100 m) erdő évente 13 tonna széndioxidot nyel el.
Ha a fenti fa motorfűrész áldozata lesz, akkor ez a fa a továbbiakban nem szűri a levegőt. Ha a kivágott fát például házépítésére használják fel, akkor a lekötött szén nem kerül a légkörbe. Más a helyzet, ha elégetik, vagy elrohad. Ebben a két esetben visszájára fordul a folyamat. A levegő oxigénje egyesül a fa széntartalmával és így az egész fa széndioxiddá alakul. Az összes széndioxid, amit életében a fa a légkörből kivont, újra szabaddá válik.

Világszerte folyik az erdőírtás a profit érdekében. Évente kb. 13 millió hektár, azaz 130 000 km2 őserdő esik áldozatul. Ez percenként kereken 40 futball-pálya felületének felel meg.
A környezetvédők aggodalmaira a tőke és azt kiszolgáló idióták nem győzik hangoztatni, hogy a természet, az erdők, az olaj elégetése által termelt gázokat lekötik és aggodalomra semmi ok. Az ostoba bértollnokok nincsenek tisztában azzal, hogy csak addig, amíg a fák élnek, de utána a teljes lekötött mennyiség visszakerül a légkörbe. És ez csak idő kérdése.
Mégegyszer, hogy mindenki megértse: az emberiség léte és tevékenysége következtében a természetben a széndioxid mennyisége állandóan növekszik!

Délamerikában azért írtják az erdőket, hogy helyükön monokulturális növénytermesztést folytassanak. Pl. génmanipulált szóját termeljenek az európai piacra, amiből a nagyüzemi állattenyésztéshez ipari takarmányt állítanak elő. Ezáltal növekszik a hústermelés, ami újabb széndioxid és metángáz terheléssel rontja a légkört.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


20. Az izomláz magyarázata régen és most.
 
Sportolás után gyakran az izomláznak nevezett kellemetlen érzés lép fel. Évtizedekig azt mesélték, hogy ez a jelenség az izmok túlsavasodásával van összefüggésben. A nagy és szokatlan erőltetés következtében túlsok tejsav képződött az izmokban és ez vezet a fájdalomhoz, amíg a sav le nem épül az izmokból.
Az utóbbi években egészen más magyarázattal szolgál a tudomány. Az izmok azáltal fejlesztenek ki erőt, hogy összehúzódnak. Amit mi egésznek látunk, az számtalan mikroszkópikus összehuzódások összege (eredője). Az izmok legkisebb egységei a szarkomerek. Ezekből épülnek fel az izomszálak. A szarkomer két részből álló madártollra hasonlít. Mint a képen látható horogként kapaszkodnak az u.n. myosin-molekulák az aktin-fonálba és azokat egymásrahuzzák. Ezáltal a fehérjék egymásba tolódnak, mint egy teleszkópantenna részei. Kevesebb, mint egy ezredmilliméterrel lesz rövidebb minden feszítésnél, de a sokezer aktívált szarkome segítségével tudjuk végtagjainkat mozgatni.
Izomláz esetén érdekeset fedeztek fel: extrém felnagyítással szakadásokat ismertek fel az izomegységeken. A szarkomák sérültek, tehát az izomláz mikroszkópikus sebesülése az izomnak. Az az elképzelés, hogy sérülés éri ezeket a legkisebb egységeket, amikor azok nagyobb nyújtást „szenvednek“, mint amit az izom edzettsége megenged. Tehát az izomszövet károsodása okozza a fájdalmat, az u.n. izomlázat!
Elkerülni az izomlázat nem lehet. Megszüntetni nem lehet sem utánedzéssel, sem masszirozással, sőt csak késleltetik a gyógyulást. Egyszerűen ki kell bírni, mert végül is ujabb izomszövetek keletkeznek és erősebb lesz a sportoló.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



21. Hogyan "működik" a biztonsági üveg?

Tulajdonképpen mi történik, ha az üveg törik? Gyakran csak az eredményt, az üvegcserepeket látjuk, a folyamatot (szabadszemmel) nem. A repedés terjedése olyan őrült gyorsan történik, hogy csak extrém különleges kamerával látható a repedés "vándorlása". A repedés terjedési sebessége 3600 km/h, tehát a hangsebességének több, mint háromszorosa.
De nem mindegyik üveg egyforma. Az autók üvegezése olyan, hogy viszonylag apró "morzsákra" esik szét az üveg törés esetén. És ez készakarva történik így, hogy ne okozzanak sérülést.
Az üveg gyártásakor a megolvadt anyagot hirtelen lehűtik, ezáltal feszültség lép fel az üvegben. Ezért egy kis sérülés esetén az egész (pl.szélvédő-)tábla szétesik és nem keletkeznek éles szilánkok. A sebesülés veszélye sokkal kisebb, mint közönséges üveg törésekor.
Másik példa a vonatok ablaküvegei, amelyek nagyon különleges követelményeknek kell megfelelni. Egyrészt nagyon stabilnak és erősnek kell, hogy legyen, másrészt veszély esetén össze kell tudni törni, a menekülés érdekében.
A gyártás titka a "piros pont" ! A gyártás folyamán a feszültséget úgy állítják elő, hogy a törés csak egy bizonyos ponton lehetséges. Ha erre a pontra ütnek eltörik az üveg. Még ehhez járul az is, hogy a darabok nem esnek szét, mert egy műanyag hártyával vonják be az üveget.A ragasztott biztonsági üveg esetleges törését követően az üvegtábla nem hullik szét, mert a köztes lamináló anyag (PVB, EVA fólia, vagy műgyanta) ezt megakadályozza.
A ragasztott biztonsági üveg készülhet edzetlen, és edzett üvegből is. Ez utóbbi esetben az edzett üveg kimagaslóan jó mechanikai tulajdonságai is érvényesülhetnek.
A műanyagréteg nyáron a sarkító (polarizáló) napszemüvegen keresztül látható. Egy színes karakterikus minta jelenik meg a szemlélőnek.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



22. Miért forog a Föld?

Ma már tudja minden gyerek, hogy a Föld forog. De miért? Amikor az egyenlítőn állunk 1 667 km/óra sebességgel, tehát 1.3-szoros hangsebességgel száguldunk 24 óránként egyszer a Föld tengelye körül. Mivel azonban a légkör is vele forog szerencsére semmit sem érzünk abból, hogy bolygónk az Északi sarkról nézve balra (órajárással ellentétesen) forog.

Bolygónk egy gigantikus porfelhőből keletkezett sűrűsödés által. A részecskék a vonzás következtében közeledtek egymáshoz és a mozgás által összeállt. Minél inkább sűrűbbé vált az anyag, annál gyorsabban forgott a képződés, amelyből később a Föld keletkezett.

Ezt a felgyorsuló forgási jelenséget a műkorcsolyázóknál lehet szépen megfigyelni. A piruette először kinyújtott karral és lábbal lassan kezdődik, de minél jobban csökkenti a korcsolyázónő a saját kerületét, annál gyorsabban forog.

A Föld forgása tehát közvetlenül a keletkezésével vam összefüggésben. Minél jobban sűrűsödött az anyag, annál gyorsabban forgott a bolygó. A belső rétegek súrlódása, valamint az apály-dagály hatására a Föld forgása fékeződik, egyre lassabban forog.

Jó 4 milliárd évvel ezelőtt a fiatal Föld napja csak 14 óráig tartott. Még 400 millió évvel ezelőtt is 22 órára volt szükség egy fordulatra, Manapság már 24 óráig tart egy nap! Ha jól emlékszem a számadatra, naponta 0,02 mp-cel lesz hosszabb a Föld teljes forgási ideje, vagyis a nap 24 órája.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



23. Hol a szemüvegem? Egyéb furcsaságok

Nem láttad kislányom, hova tettem a szemüvegemet? - De igen, ott van a nagymama homlokán! Ilyen, vagy hasonló párbeszéd a történelem folyamán nagyon sokszor történt. Avagy kereste valaki a szemüvegét és egyszercsak a tükörbe nézve megtalálta.
Nehogy bárki is azt gondolja, hogy öregkori feledékenységről van szó. Bárki kipróbálhatja a következőt. Egy nap-, vagy bármilyen szemüveget tegye a homlokára úgy, hogy az ott ne mozogjon. Egy idő, kb. 30-40 mp múlva nem érzi a szemüveg nyomását.
Ugyanis:
1. az élőlények ideg- és egyéb szervei csak a változásra (az egyensúly felborulására) reagálnak;
2. az idegvégződések (agysejtek axonjai) változás esetén (nyomás, szakadás, stb.) jelet továbbítanak az agyba;
3. a jelek továbbítása nagyon minimális, de mégiscsak energiát igényel;
4. az idegek e
nergia-tartaléka véges.
Ezért, ha egy (vagy több) idegvégződés állandó pl. nyomás alatt van, egy bizonyos id
ő múlva nem küld több jelet. Tehát a "nagymama" azért nem tudja, hogy hol a szemüvege, mert már régen a homlokára tolta és azóta az érzőidegek kimerültek, nem adnak jelet a bőrt érő nyomásról!
Szemléletesen bemutatható ez a jelenség a látóidegekkel.
Itt tisztában kell lenni azzal, hogy
1. a fehér szín a piros, kék és zöld szín keveréke;
2. a szem sárga foltján színérző csapok vannak, amelyeknek 3 fajtája van: a./ hosszú fényhullamokra reagáló, azaz piros érzetet keltő; b./ közepes fényhullámokra reagáló, azaz zöld szín érzetet keltő; c./ rövid fényhullámolra reagáló, azaz kék szín érzetet keltő.
A fenti ábra baloldali keresztjére koncentrálva mozdulatlanul kell nézni kb. 20-30 mp-ig. Azután a jobboldali keresztre pillantva érdekes dolog történik (kivéve, ha valaki színvak!). Az előbbi négy piros téglalap helyett világoskék színű téglalapok láthatóak. Kb. 12-15 mp múlva azonban kifehérülnek az előbbi világoskék foltok. Mi ennek a magyarázata?
Ha sikerült mozdulatlanul a keresztre koncentrálni, a piros foltokra reagáló csapok kimerültek, nem küldenek jelet az agyba. Amikor a fehér lapra tekintünk - normális körülmények között mind a 3 féle csapok jeleire szükség van, illetve lenne, de
a piros-érzet hiányzik, csak a zöldet és kéket érzékelőcsapok adnak jelet az agynak. Ezért, mint a legelső ábrán látható e két szín keveredését látjuk. Közben a piros színt érzékelő csapok regenerálódnak, az agy megkapja a piros jelet és fehéret látunk!
Akinek ez kevés meggyőző értékű, annak alább készítettem kék és zöld színű ábrát is és lehet ellenőrízni, hogy ha a kék jel hiányzik a fehérből, akkor ott sárga lesz, ha zöld akkor halvány lila. Pontosan úgy, ahogy a legfelső színképben látható! Egyébként két alapszín keverékét a harmadik alapszín kiegészítő színének nevezik.
Feltételezem, hogy a színekkel kapcsolatos dolog sok olvasó számára újdonság volt. Akkor most egy érdekes "házi feladattal" zárom a cikket. Az alanti kép közepén lévő 4 kis pontra mereven (mozdulatlanul) koncentrálva minimum 30 mp után váltsunk át a jobboldali fehér mezőre. Egyszerűbb lelkek földöntúli jelenést fognak látni, magyarázatot nem is igényelnek. 
Magyarázat:
"Réges-régen", amikor még filmre fényképeztek, a filmet előhívták, azt nevezték negatívnak, majd arról készítették a fényképet. Negatívnak ezért nevezték, mert fekete-fehér esetében, ami a valóságban fekete volt, a negatíven fehér és viszont.
Eme utolsó képen egy ilyen negatív látható, ami később a jobb oldalon pozitívvá válik. Hogyan, miért?
Amikor a negatívra "meredünk" hosszan a következő történik: ahol fehér foltokat látunk, ott mind a 3 fajta színérzékelő csapok meg vannak terhelve és idővel kimerülnek; a fekete foltoknál a színérzékelő csapok nincsenek igénybevéve.
No most! Ha a fehéralapra tekintünk, ott ahol a csapok kiégtek (előzőleg fehért láttak) ott most nincs semmiféle jel, sötét van, fekete foltot látunk a fehér helyett. Ahol előzőleg fekete volt, ott most működnek a csapok és adja mind a 3 jelet, vagyis az agy "kikeveri a fehéret". Tehát minden az ellenkezőjére változik!

Végül még szórakozásképpen készítettem egy zászlót kiegészítő színekkel. Meg lehet próbálni, mi jön ki belőle.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



24. A nevetés evolúciója; Emberek és majmok hasonlóképpen nevetnek

Ha fiatal csimpánzokat, vagy gorillákat csiklandoznak a kisgyerekek kacagáshoz hasonló rohamokat kapnak.Tehát a nevetés nem tipikus emberi tulajdonság, amint egy nemzetközi kutatócsoport megállapította.

A nevetést 10-16 millió évvel követhetjük vissza egészen az ember és az emberszabású majmok őséig, írják kutatók a „Current Biology“ szakfolyóiratban.
„Meglepett bennünket, hogy a csiklandozás a gorilláknál és az orang-utánnál is hangmegnyilvánulást okoz.“- mondta Elke Zimmermann a hannoveri Állatorvosi Főiskoláról.
Összesen 800 hang- és videó-felvételt készítettek a kutatók, amint a ápolók az állatkertben és egy malayziai orang-után központban 22 állatot kezén, lábán, nyakán és a hónalján csiklandoztak. Az embereknél a szülők csiklandozták gyerekeiket.
A biológusok 11 jellegzetességet figyelembevéve elemezték a kacagásokat. Megállapították, hogy a nevetés törzse pontosan annak a molekulár-genetikusan jól bizonyított rokonságnak felel meg ami az orang-után, gorilla, csimpánz, bonobo és az ember között fennáll.

Minél közelebbi egy faj az emberrel, annál hasonló a nevetése. Amíg az orang-után és a gorilla alig hallható a kacagás, vihogás, addig a csimpánzoknál és a bonobo-majmoknál néha emberhez hasonló melódiája van.

„Nevetésünk előfokozatokból kellett, hogy kifejlődjön“ – állítja Marina Davila Ross az angol Portsmouth Egyetemről. A biológusnő már korábban rámutatott, hogy a kihalással fenyegetett orang-utánoknál is egy érzelmi arckifejezés ragályosan hat és mosolyt mosollyal viszonoznak.

„A legújabb tanulmányokkal nemcsak arról szerzünk ismereteket, hogy mi emberek miben különbözünk a majmoktól, hanem arról is mennyi van belőlünk a majmokból“ mondja E. Zimmermann. A tanulmány szerint nincs utalás arra, hogy a majmok az emberhez hasonlóan a nevetést szociális szerszámként bevetnék egymás befolyásolás céljából.
„Az eddigi ismeretek szerint az emberszabású-majmok nevetése őszinte, valószínűleg hiányoznak az idegsejti feltételek a beállított nevetésre“ – magyarázza a kutatónő.
A majmok nevetése ezáltal mindíg valódi vidámság kifejezése, ebben nem különböznek az emberi csecsemőktől, viszont a felnőttektől igen.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


25. Miért esik le az alma a fájáról?

Talán azt gondolhatja valaki, azért esik le az alma, mert túl nehéz és a szára nem tudja tartani. Nem egészen olyan egyszerű a dolog. A fa alatt nemcsak nagy és érett almák találhatóak, hanem gyakran kicsik, rohadtak, vagy kukacosak. Ép almák, amelyek még éretlenek erősen tartják magukat a száron és csak nehezen szakíthatóak le. Úgy látszik , hogy a fa megválik az érett, vagy egészségtelen, beteg gyümölcsétől. De honnan "tudja" ezt a fa?
A növények a gyümölcsük állapotáról hormonok használatával informálódnak. Almafa esetében, de sok más gyümölcsnél is ez az ethylén-gáz. Az érett, de egy megtámadott alma is ezt a gázt termeli és ezzel küld kémiai üzenetet a többi gyümölcsnek és a fának.

Egy egyszerű kísérlettel bizonyítható: 2 plasztikzacskó. Az egyikben egy friss, de éretlen ép alma van. A másikban egy hasonló ép, de mellette egy rothadó alma v an a zacskóban, amely ethylént gerjeszt . Ezáltal
 megfigyelhető, hogy az abban az egészséges alma hamarabb megérik, mint az első zacskóban lévő. Tehát ez a gáz meggyorsítja az érési folyamatot és gondoskodik arról, hogy az összes gyümölcs lehetőleg egyidőben érjen.

Ez a gáz a szomszédos levelek biókémiáját is megváltoztatja és ezáltal elkezdenek egy fajta öregedési hormont, az abscizinsavat termelni. Ez azzal jár, hogy az ág és a gyümölcs szára között egy választóréteg képződik, azaz a kiszáradt sejtek rétege megakadályozza a tápanyagok áramlását, az almát nem táplálja tovább a fa. Egyszercsak szakad ez a száraz töréspont és az alma leesik az almafáról.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



26. Miért négyzet alakú a zsebkendő?

Talán még fel sem tűnt senkinek, hogy a zsebkendő majdnem mindíg négyzetalakú, akár papírból, akár szövetanyagból van. Pedig a négyzetalak nem véletlen, hanem története, történelme van.
Tudiillik az első zsebkendőket nem az orrtörlésre találták ki. Az orr-törlés/kifujást annakidején a hüvelyk és a mutatóujjal végezték és vagy a kabátujjába, vagy az asztalterítőbe törölték. Előkelő társaságban kizárólag csak a bal kézzel volt szokásos, a közönséges népség mind a kettővel.
A zsebkendő státus-szimbolum volt, gyakran drága anyagból, mint pl. selyemből, gyöngyökkel kirakva, arannyal, drágakővel diszítve.
A 13.századtól az előkelő társaságnak egy nagyon szűk körébe volt használatos a zsebkendő. A nemes kendő több, mint egy elegáns ruhatartozék volt. Egyiket-másikat drága parfümbe itatták. Idővel az udvari magas körökben kifejlődött egy „zsebkendőjelbeszéd“.
Búcsuzásnál lengetett zsebkendő „hű maradok hozzád“ –ot jelentett.
Ablakba akasztva:“vigyázat, engem ellenőriznek!“
Véletlenül kiejtve nadrágzsebből:“szívem már foglalt!“
A zsebkendő természetesen „zálogtárgy“ is lehetett.

A zsebkendők formája nagyon változatos volt (kerek, 3-6 szögletű, ovál stb.) és ez nem tetszett a francia királynőnek, Marie Antoinettének, ezért a király, XVI.Lajos rendeletet adot ki amiben. a zsebkendő alakját egységesítették és méretét szabályozták.
A Francia Forradalom következtében a királyt és a királynőt kivégezték, a zsebkendő demokratikus lett. Először még anyagból és 1929-től papírból is készítették, de a négyzetalak megmaradt, mert egykor a királynőnek úgy tetszett.

A nürnbergi egyesült papírművek 1929 január 29-én szabadalmaztatta a papír zsebkendőt „Tempo“ néven. Szenzációs ötlet volt, orr törlés után a papírt el lehetett dobni. A háziasszonyok boldogok voltak, hogy nem kellett az szövetzsebkendőket mosni-vasalni. Azonkívül a nátha-bacillusok is a szemétre kerültek.Néhány év múlva a kereslet olyan n agy lett, hogy a papírműveknek ujabb gyárakat kellett építeni.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



27. Nem semmi a "nulla" története!

„Az illető egy nagy nulla!” – ismerős szólás-mondás. De miért van a nullának ilyen rossz híre? A „semmi”(zérus, zéró, nulla) valahogyan negatív hatású, de hogyan lehet a semmi rossz?!
Amikor a gyermekek számolni tanulnak, azt az ujjaikon teszik: 2 meg 3 az 5, csak a nullával van probléma, nincs olyan ujj.
A nulla valóban egy különlegesség. Jóllehet az emberek már régóta számoltak, de a nullát nem ismerték. A római számokban nincsen nulla. A semmi nagyon gyanús volt az akkori embereknek.
Az arab számok fejlődése sem nullával kezdődött. Kő és agyagtáblákra először csak ék írással, azaz egyenes vonalakkal írtak. Állítólag a két egyenes által határolt szögek számával azonosították a szám,jegyeket, mint a mellékelt ábrán látható. Később amikor nem vésni, hanem rajzolni lehetett, a számok szögei lekerekedtek. És megszületett a szögtelen szám, vagyis a nulla!
A nullát Indiában találták fel. Csak a 13.évszázad elején került Európába az olasz és arab kereskedelmi kapcsolatok folytán. Hosszúideig azonban az ördög művének tartották. Az európaiak nem akartak megválni a régi számolótábláktól. És a nulla, a semmi, amúgy sem létezhet. A semmi Európában tiltott istenetelen tér, tabu volt.
A 16. században élt Ries Ádám, aki a modern számolást az arabszámokkal bevezette. Neki köszönhető a nulla bevonulása és győzelme a matematikába.
A nulla eredeti indiai neve „sunya”, az araboknál „sifr”, az olaszoknál a sifr-ből „zefiro” lett, a velencei tájnyelven „zéro”-ra változott. A 20. században a nulla jelentősége határtalanul megnőtt, mivel a számítógép az egész világot 0”-ra és „1”-re szedi szét. A nulla tehát több, mint semmi!
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



28. Mi a kenőpénz eredete?

Ha korrupcióról, megvesztegetésről hallunk sokszor a „kenőpénz“ kifejezés is szóba kerül. Honnan származik ez a kifejezés?
A postakocsik idejében a 18. és 19. században az emberek városról városra utaztak. Az utazás elég fáradságos volt. Gyakran napokig voltak úton. A lovakat váltogatni kellett. A rossz földutakon eltörött a kocsirúd, esőben a kocsi elsűllyedt a mocsárban, sárban. Télen a fűtetlen kocsiban nagyon hideg volt és bűzös.
Wolfgang Amadeus Mozart, rövid életében rengeteget utazott így mérgelődött:“ez a kocsi kirázza az ember lelkét! …szabály lesz számomra inkább gyalog menni, mint postakocsival utazni.“
Mindezen nehézségekhez még az is járult, hogy az utazás sokba került, csak a gazdagok tudták megfizetni. A tulajdonképpeni utiköltségen felül, még különböző díjak fizetése volt kötelező: út-díj, külön díj az előfogatért, kapupénz, hídpénz és kenőpénz.
Hogy a kocsi kerekei ne nyikorogjanak kellemetlenül meg kellett időnként zsírral kenni, ezáltal kellemesebb lett az utazása. Tehát a kenőpénz egy fix díj volt.
Annak idején Goethe például, amikor Olaszországba utazott 10 krajzár kenőpénzt fizetett. Tehát a tekintélyes költő is fizetett kenőpénzt, mégsem volt korrupt!
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)


29. Honnan származik a SPAM kifejezés?

Ha az elektrónikus postaládát kinyitjuk, gyakran találunk garmadával olyan leveleket, reklámokat, árucikk ajánlatokat, veszélyes szerelmes leveleket idegen országokból stb. , amire nem vagyunk kiváncsiak. Az ilyen e-mail-okat „spam“-nak nevezik. Honnan származik ez a fogalom?
Eredetileg egy amerikai húskonzervnek volt a márkaneve „spam“! A név a „Spiced Ham“ levezetéséből származik, ami annyit jelent, hogy fűszerezett sonka. Az előnye ennek a húskonzervnek, hogy nagyon sokáig tartható szobahőmérsékleten, vagyis hűtés nélkül.
Világszerte ismert lett a „spam“ a 2. Világháborúban. Mindenegyes US-katonánál volt 1941-től egy doboz ebből, ami egy napi adagot jelentett. Egy ideig még a háború után is az egyetlen kapható hús volt.
Az angol komédia-sorozatban ("Monty Pythons Flying Circus") egy étteremjelenetben az étlapon minden ebből a konzervből készült: spam tojással, spam tükörtojással, spam, spam, spam stb………
Végülis a "spam" szó egyetjelentett a „tömegével van“ kifejezéssel és így került az internetbe.
Az oxfordi Szótárban (New Oxford Dictionary) 1998 augusztusától szerepel ez a szó, mint önálló fogalom a reklámszemétre az e-mailokban.
Ez a reklám-szemét növekvő problémát és költséget okoz. A szortírozás, törlés, a spamszűrők feleslegesen időbe és pénzbe kerül. Világszerte manapság 25 milliárd dollárra becsülék az okozott kárt.
Egyébként a www.spam.com a húskonzerv internetoldala.
***

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)



30. Honnan származik az internetes fogalom „blog“?

Blog alatt egy bizonyos internetes naplót értünk, amibe mindenki írhat valamit. De honnan származik e szó?
A fogalom eredetéhez ca. 500 évvel vissza kell mennünk, még hozzá a tengerészekhez. Abban az időben nem volt egyszerű dolog a hajózás. Iránytű volt ugyan már akkor is, de nagy problémát jelentett a sebesség megállapítása. A nyilt tengeren fix pont, vagy modern sebességmérő hiányában nem tudta senki, hogy a vitorlás hajó mekkora utat tett meg.

A 16. század végétől a tengerészek sebességmérője a következőképpen nézett ki. Egy háromszögletű fadeszka (angol neve LOG) ólom nehezékkel kötélre kötve. A kötélen 7,2 méternek megfelelő távolságra csomók voltak. A deszkát a vízbe dobva kb. azon a helyen maradt és mennél gyorsabban haladt a hajó, annál gyorsabban tekeredett le a kötél a csomókkal. A homokórával megállapították, hogy a bizonyos idő alatt hány csomó tekeredett le. A tengerészek ezt a kötelelet logzsinórnak, a homokórát logüvegnek nevezték. A mért sebességet feljegyezték az úgynevezett log-könyvbe.
Későbbiek folyamán más dolgokat, eseményeket is feljegyeztek ebbe a könyvbe. Igy lett a logkönyvből hajónapló. Azóta sok minden megváltozott a tengerészetben ami a sebességmérést, a helyzetmeghatározást illeti, de egy maradt a logkönyv!
Az interneten a web-logból lett a modern blog, egy internet naplóféleség, aminek őse egy darab deszka.

Vége

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a témához (Ismeretek)