Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





 Ismeretek


Anyagias szellem, szellemes anyag

  1. Előszó
  2. A megismerés rögös útja
  3. Filozófiamentes definíciók
         3/1. Az élettelen anyag
         3/2. Az élő anyag
  4. Speciális élő anyag, az agy
         4/1. Néhány számadat
         4/2. Valamit a működésről
  5. A virtuális világ
  6. Hogyan függ az anyagtól a gondolat, a szellemi tevékenység?
  7. Ha anyag nélkül nincs gondolat, miért nem látható, mérhető?
  8. Összefoglalás
  9. Következtetések:
10. Közjáték
11. A „két“ világ
12. Minden viszonylagos!
13. Látomások, túlvilági tapasztalatok, élmények, érzelmek
14. Érzetek: 
        14/1. A fájdalom
        14/2. A látás
15. A gondolat-"átvitel"
16. A zene is anyag
17. A mindennapi agy-munka
18. Mi a különbség a robot-gép és az agy mûködése között?



1. Előszó

Az idealistáknak is tudomásul kell venni, hogy anyag létezik, bár elképzelésük szerint a szellemnél alacsonyabb rendű és a szellemnek teremtő és irányító szerepe van (dualizmus).
Materialisták abból indulnak ki, hogy csak a tapasztalt és tapasztalható anyag létezik. Még természettudományos képzettségű személyeknek is problémát jelent egyes dolgok, pl. a gondolat, gondolkodás, tudat, zene, művészet stb.anyagiságát megérteni, sőt csupán elképzelni is.
Milyen anyag az, amit nem lehet látni, nem lehet mérni, súlytalan stb.??
Az alábbi cikksorozat ezekre a problémákra próbál feleletet adni.

2. A megismerés rögös útja

Az emberiség kifejlődése óta mindíg arra törekedett, hogy a körülötte lévő világot, a természetet mind jobban, alaposabban megismerje. A tudomány által szerzett ismeretek alapján a környezetét, az alkalmazott technika segítségével alakítja, befolyásolja.
Bár a tudomány az (anyagi) világ mind teljesebb megismerése irányába halad, érdekes módon nem érheti el a végét, mert minden régi kérdés megválaszolásával, újabb kérdés(ek) merül(nek) fel. Ami logikus is, hiszen minél részletesebben vizsgálják a jelenségeket, annál szerteágazóbbra és komplikáltabbra valóságra bukkannak.
Szerintem akkor teszünk szert a valóság igaz ismeretére, ha érzékeink korlátain belül maradva, a világról való tudásunk elsôdlegesen az észlelési megismerésbôl ered, vagy abban gyökerezik.
A világon minden ok és okozati összefüggésben van, minden változás láncreakciókat vált ki, amit nem is lehet mindíg követni. Természetesen nagyságrendi különbségek vannak a hatások között.
Egy speciális jelenség vizsgálatánál elkerülhetetlen, hogy a "környezetből kiemelve", elkülönítve vizsgálják. Ezért egy leírás, vagy kísérlet eredménye eleve egy "közelítés", melynek pontossága a kizárt, de befolyásoló körülmények nagyságától függ."
Az emberi tudomány a matematika segítségével igyekszik a természet (anyag) működését több-kevesebb sikerrel "emberi" nyelvre lefordítani, ami végül is csak "közelítés" marad. A "közelítés" tolarenciája (szórása) a tudomány fejlődésével mindíg kisebb lesz, de a nullát sohasem fogja elérni.

Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)



3. Filozófiamentes definíciók

Félreértések elkerülése végett felhívom a figyelmet arra, hogy ezentúl a teljes cikk, minden, csak az emberre vonatkozik. Bár az esetek nagy része ugyanúgy állatokra is vonatkozhatna.
Az ember születésétől a haláláig az érzék(ideg)szervein keresztül érkezett információk alapján az agyában lejátszódó bio-elektro-kémiai folyamatok által tart kapcsolatot őt körülvevő világggal.
Ez a "világ", amely mindenegyes személynek egyéni, különleges és más személytől eltérő, felosztható anyagi és szellemi világra.
Az anyagi világ az, amit közel minden ember és közel mindenki azonos módon és formában vesz tudomásul.
A szellemi világ, amit ezentúl virtuális világnak fogok nevezni, kivétel nélkül minden ember részére különböző. (Erre még vissza fogok térni.)
Az anyagi világ felosztható élettelen -, vagy állandó - anyagokra, és élőlényekre, és élő - időben változó - anyagokra.
Mind az élettelen, mind az élő anyag (az alapegységek) az elemek legkülönbözőbb csoportulásából, vegyületekből áll.
Az emberi érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: hő, fény, halmazállapot, gravitáció, mozgás stb.

 
3/1. Az élettelen anyag

Az élettelen anyag formájában, összetételében, minden anyagi vonatkozásban időtlen, állandó, mindaddig, amíg a külső feltételek, erők ezt az állapotot egy másik, de szintén állandó formára meg nem változtatják.

Az emberi érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: az anyagnak csak bizonyos megjelenési formáit és a megjelenési formáknak pl. rezgésnek egyes sávjait (hang, hő, fény) stb. A tudomány és technika segítségével az emberi elme lehetővé tette érzékeink által nem észlelt anyagi jelenségeket, érzékeinknek megfelelő kategóriába átalakítani.
Például : az emberi szemnek láthatatlan infravörös-, ultraibolya-sugarakat, minden egyéb energia megnyilvánulást láthatóvá, vagy mérhetővé tenni.
Az anyagot a tudomány különböző megnyilvánulási formában definiálja, amely azonban nem más, mint matematikai definiciók variálása és annak szöveges körülírása.
Akár sugárzásról, energiáról, fényről, rezgésről, térről, térerőről, avagy azok levezetett matematikai formáiról, sebességről, hullámhosszról, intenzitásról, dimenzióról, stb. beszélünk, vagy hallunk, az anyagról az anyagban és az anyagból történik.
Az elektromágneses hullámokat a nullától a kozmikus sugárzásig bezárólag mérni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy átalakítjuk olyan formává, ami érzékelhető, látható. Ha az e.m.hullám nem anyag lenne, nem lehetne átalakítani (és nem lehetne mérni!)!


3/2. Az élő anyag

Az élőlények ugyanazon elemi részecskékből, elemekből épülnek fel, mint az élettelen anyag, de egy lényeges, minőségi különbséggel rendelkeznek. Az elemek olyan csoportosulása, amelyben az idő függvényében állandó anyagcsere, vegyületek lebontása, felépitése és átalakítása (oxidáció), új elemek beépítése és kiválasztása folyik.
Az élő anyagokra vonatkozó fogalmak csak egy bizonyos időpillanatbani, vagy bizonyos időtartam alatti állapotot jelentenek és jelenthetnek.
Az élő anyag jelenségeit az ember az saját idegrendszerén belül észleli (érzi), de a tapasztalatai alapján a fogalmat embertársaira (sőt az állatokra is) interpretálja.
Néhány ilyen fogalom:_egészség, _emésztés, _álmosság, _szomjúság, _szédülés, _éhség, _zsibbadás, _hasmenés...stb.
A fentiek az élő emberi szervezet, vagy annak egy (al)szervének állapotát, aktivitását, vagy működési zavarát jelenti. Mindenképpen csak anyagi vonatkozásról beszélhetünk és nem hiszem, hogy valami földöntúli, szellemi, vagy anyagtalan dologra gondolna valaki.


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)

4. Speciális élő anyag, az agy

Az agy anatómiai fogalom. Az élő test egy szerve (hozzáértve az egész idegrendszert), de a legfontosabb szerve, ami nélkül nem működik. Azért nevezem speciális (élő)anyagnak, mert működésével nemcsak az ember (és állat) minden részét, szerveket és szervezetét irányítja és fenn tartja, hanem önmagát is definiálja, vagyis a "tulajdonos" (ön)tudatával egyenlő.
Ha már itt vagyunk, jó lesz ismertetni, mit értek egyes fogalmak alatt:
A tudat a szubjektív élményekhez kötődött agyállapot, amely több különböző tudatállapotból áll össze és az agykéreg működéséhez tartozik. A tudat megjelenésében az agykérgen kívül, számtalan agyközpont is szerepet játszik, elsősorban a hippokampusz és a limbikus rendszer központjai.


Minden élő embernek saját, egyéni, elidegeníthetetlen, megmásíthatatlan, más számára hozzáférhetetlen (átnemültethető!) független tudata van.A tudat személyes és nem létezik a hordozója (tulajdonosa) nélkül!

A "conscientia" latin szó eredetileg René Descartes megjelenéséig "lelkiismeret'-ként volt használatos. Descartes tért át a "tudat" kifejezésre, de még ma is belekeverik egyesek a lélek, szellem, elme fogalmakat.

Az ész, vagy az elme az agy működését jelenti. Azt, hogy az érzékszervek információit a külvilágról az agy feldolgozza, tárolja, szükség esetén "előveszi", "lehívja", kapcsolatokat létesít, stb. Működéséhez természetesen megfelelő anyagi feltételek, mint pl.: vér, ásványianyagok, nyomelemek, oxigén stb. szükségesek. (Egy halottnak agya még van, de elméje, esze nincs!)
A lélek és a szellem szó, idealista és alapnélküli megkülönböztetésű kifejezés az elmére.
Mielőtt a gondolatra, gondolkodásra rátérnénk meg kell ismernünk a forrását, az agyat. Természetesen csak vázlatosan, általános színten.

Az agy kutatás ugyan nagyon régen elkezdődött, de tudományos alapon csak 1837-ben kezdődik és a XX.sz.ban fejlődik igazán tovább. Igazi és ugrássszerű fejlődését a komputer és egyéb technika segítségével csak az utóbbi ca. 10 év hozta.
Már Hippokrates (460- 375 i.sz.e.) kifejtette, hogy nem a szívvel, hanem az aggyal gondolkodunk, de nem hallgattak rá. Még 50 évvel később is ragaszkodott Aristoteles (384-322 i.sz.e.) a szívhez és az agyat a test túlmelegedését gátló hűtőszervnek képzelte.
Így van ha filozófusokra hallgat az ember!
A római orvos Claudius Galenus (i.sz.129-200), aki sebesült gladiátorok gyógyításán keresztül jutott arra a már érvényes megállapításra, hogy az agy az emberi gondolkozás és emlékezés központja.

                                                    Nem untatok senkit sem az agy "történelmével", sem magával az agy anatómiájával. Az ezzel foglalkozó tengernyi szakirodalom mindenkinek rendelkezésére áll.
Röviden, "velősen", amit nem árt tudni az agyról!


4/1. Néhány számadat

Egy női agy 1245 gramm, egy férfié 1375 gramm tömegű.
Testsúlyunknak az agy 2% -a, de 20%-át vesz a vérellátásból igénybe. A vérkeringés látja el az agyat oxigénnel és szőlőcukorral (glukóz), valamint elszállítja az anyagcsere anyagait és a széndioxidot.
Agyunkban ca. 100 milliárd (1x10*11) idegsejt (neuron: soma, dendrit, axon), amelyek egymással ca. 100 billió (1x10*14) szinapszissal összeköttetésben vannak. Ez azt jelenti, hogy egy idegsejt átlagban 1 ezer másik idegsejttel van kapcsolatban és ezáltal bármelyik idegsejt bármelyik idegsejttől maximum 4 lépésben elérhető.
Egyetlen idegsejt másodpercenként 1 000 ( egy ezer) impulzust tud leadni.


Myelin-hüvellyel bevont axon a rajta futó impulzus sebességét akár 100-szorosra növelheti.
Az idegsejteken kívül ca. 5 000 milliárd (5x10*12) gliasejtre is szükség van, melyek feladata a neuron-hálózat rögzítése, a neuronok táplálása, sérült axon javítása, felesleges anyagok eltávolítása.
Az idegsejtek (neuronok) működésükkor hormonokat, és közvetítő vegyületeket állít elő (dopamin, 
noradrenalin, adrenalin, acetylcholin, glutaminsav, serotonin, neurotensin, somatostatin, motilin, stb.), miközben a hálózatban kalium-iónok, nátrium-iónok, klór-iónok, chólin-iónok, acetat-iónok, nitrogénmonoxid-iónok és elektromos feszültségek (-90 mV-tól + 40 mV-ig) vándorolnak.
A központi idegrendszer elemei: 96%-ot 3 elem: hidrogén, oxigén és szén, a további 4 %-ot nitrogén, mész, foszfor, kálium, kén, nátrium és klór teszi ki.

4/2. Valamit a működésről

Megállapított és ismert tény, hogy az agyban nincs alá és fölé rendeltség. A különböző funkciók és a szervek autonóm vezérlése egyidejűleg történik, akár függőségben egymással, akár függetlenül, vegetatív, vagy akarattal.

Mind a funkcióprogramok, mind az emlékek, mind a lexikális tudás, mind a tudat, bármilyen néven is nevezzük őket, bármilyen felosztást alkalmazunk (anatómis, pszichológai, filozófia, neurológai) az agyi idegsejtek millióiból csoportos statikus, állandó összeköttetésekből (mintázatok, emléknyomok) áll.

Ez az agyműködés, amely lehetővé teszi az elvont gondolkodást, a helyzet-felismerést, az idő érzékelését, az én-tudatot és a körülvevő anyagi világ belső leképzését.
Ezeknek a "mintázatoknak" a dinamikus és állandó "leolvasása" jelzi, hogy élő és tudatánál lévő emberről van szó.
Kivételes esetekben azonban a "leolvasás" nem lehetséges, ilyenkor nincs az ember tudatánál (de a tudat anyaga, a hálózat meg van!!)
Mint említettem rendkívüli "üzemmód" is előfordulhat és annak többféle megnyilvánulási formái vannak. Most csak a kómával kapcsolatban néhány mondat.. A kómának is több fokozata, esete van.
Vejem apja 60 éves korában volt 4 hétig kómában. Erre az időre vonatkozóan semmire sem emlékezett. Egy 40 éves olasz férfi több éven át volt kómában. Ő elejétől végig mindent hallott és megértett, de még a szemét sem tudta kinyitni, sehogyan sem reagálni.

Ebben az esetben a motórikus és egyéb funkciók programja, leolvasó rendszere nem működött. Egy idő után azonban újra beindult és ma a férfi egészséges.
Ha egy nagyon pici (alvadt) vérrög (anyag!) által okozott oxigén hiány egy kritikus helyen megakadályozza az elektromos, vagy a kémiai jel(ek) továbbjutását leállíthat egy, vagy több, vagy akár az összes agyfunkciót!

A tudat az agy struktúrájába tárolt, beégetett, berajzolt, konzervált, kialakult, képzett, beírt, rögzített (a kifejezés ízlésszerint választható!) információk összessége (permanens és passzív állapotban).
Az ébren lévő individuum esetében e tartalom (tudat) aktívvá lesz, ami azt jelenti, hogy az egész tartalom minden pillanatban leolvasható (jelen van), persze csak az egyén számára.

A gondolat az érzékszervek jelenlegi és az emlékezet információi, valamint a lexikális információk, a tudat információi alapján "feldolgozva", (hasonlítva) formálva kialakított és a hippokampuszba "beleírt" emléknyom.

A fenti folyamat a gondolkodás, vagy a szellemi tevékenység.
Ki kell, hogy emeljem, hogy minden szellemi tevékenység (is) energiát (anyagot) fogyaszt! Az agy a magzatbanvaló kifejlődéstől kezdve addig "működik" (az egyén addig él), ameddig a szükséges "üzemanyag", az oxigén a kellő mennyiségben rendelkezésre áll.
A fenti ábra az agyban végbemenő információ-feldolgozás modellje.

Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)


5. A virtuális világ

A cikk elején igéretet tettem arra, hogy a virtuális (vagy szellemi) világ tárgyalására még visszatérek.

Tehát az anyagi világ független az emberiség létezésétől. Ez mindenkinek belátható, úgy az evulúció ismerőinek, mind a Genezisben hívőknek. A Biblia szerint is az ember „teremtése“ a hatodik napon történt, amikor már minden „készen volt“, tehát a természet és az anyag rendelkezésre állt ember nélkül, és az ember is abból az anyagból készült! Az evulóció szerint is az ember a jelenlegi utolsó fejlődési fokozat képviselője és létezése nem idősebb 1 millió évnél.

Jóval nagyobb nehézséget képvisel azzal a gondolattal megbarátkozni, hogy a szellemi, vagyis virtuális világ teljes terjedelmében az összes eddig élt és élő ember agyának működésének „terméke“, melyet élőszóban, majd írásban adtak át és fejlesztették tovább.
Ebbe a katagóriába tartozik minden tudomány és minden áltudomány, minden képző és reprodukáló művészet, minden vallás, minden társadalmi, erkölcsi, gazdasági norma, technika , irodalom stb….Minden amit valaha emberek egymásnak elmeséltek, kitaláltak és alkottak.

Azt is el kell viselni az idealistáknak, hogy az ember is anyagból van, az agy működése is anyagi folyamat. Az agy működésének termékét sem lehet az anyagtól elvonatkoztatni, elválasztani, mert anélkül nem is létezik. Tehát a gondolat és minden „szellemi“ termék az anyag egy olyan különös változata, transzformációja, megjelenési formája, amelyet csak az élő emberi agy tud előállítani.
Az „emberi“ jelzőt azért kellett írnom, mert szellemi termékről van szó! Gondolattal minden élő agy, tehát állat is rendelkezik.
A következő fejezetekben a fentieket fejtem ki részletesebben.

Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)



6. Hogyan függ az anyagtól a gondolat, a szellemi tevékenység?

Egy szemléltető példa.
A számítógép binális rendszerben működve nem hasonlítható össze az agy működésével, mégis a megértés szempontjából a kibernetika területéről veszem a példákat.
Vegyünk kézbe (kesztyűvel!) egy CD-t, amire sok kis program, képek a nyaralásról, a gyerekkorból, levelek, dalok, stb. van lézer sugárral beégetve.
Próbálható akármilyen mérőeszközzel mérni semmiféle a CD-ről kiinduló hatást, sugárzást, egyebet nem lehet észlelni.
A számítógép CD-ROM meghajtóján keresztül, valamint a computer vezérlőprogramja által (energia fogyasztás mellett) a képernyőn megjelennek a "beolvasott" dolgok.
Ez eddig még nem nagyon hasonlít a gondolat agyi működéséhez.
A hasonlóság akkor lesz jobb és meggyőzőbb, ha a CD teljes tartalmát az író-olvasó memóriájába (Random-Acess Memory) másoljuk.

Az agy a magzatbanvaló kifejlődéstől kezdve addig "működik" (az egyén addig él), ameddig a szükséges "üzemanyag", az oxigén a kellő mennyiségben rendelkezésre áll.
A számítógép RAM-ja a bekapcsolástól kezdve addig működik, amíg a memória belső ellenállásán keresztül a feszültség hatására áram folyik.

Az agyban az életben tapasztalt, átélt érzetek, érzelmek, események emléknyomok formájában van tárolva. Ami nem más, mint az idegsejtek (neuronok) milliárdjainak csoportos és speciális összeköttetése axonok, szinapszisok segítségével.
A számítógép RAM-jában az átmásolt programok és képek bit (igen-nem, 0,vagy 1) formában bistabil-multivibrátotokban vannak tárolva.

Az agyban egy emlék felidézésekor, vagy gondolat képzésekor az agysejtekben és azok között elektromos impulzusok (-80 és +30 mV között), illetve nátrium, kálium iónok áramlanak és így a leolvasott, (bekapcsolt) neuronmintázat a gondolat.
A számítógépben a program futtatásakor a mikroprocesszor a RAM megfelelő részéből kiolvassa a tárolt 0,1 mintázatokat.


Az agyban áramló (120m/mp) elektromos impulzusok, a Föld mágneseterének egymilliomodrésze erősségű elektromágnese teret indukál. A frekvenciája 1-től 40-ig terjed és a lassú (frekvencia) tartományba tartozik. Frekvencia tartományok szerint, alfa, béta, gamma és theta hullámoknak nevezi a tudomány.
Ezek a (nagyon gyenge) hullámok nem paraméterei a gondolatoknak és azokkal semmilyen viszonyban nincsenek összhangban.
Ez az agyat működtető energia (glukóze-oxidáció, égés) egy részének átalakulása. (Mint minden elektromos készüléknél jelen lévő jelenség.)


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)


7. Ha anyag nélkül nincs gondolat, miért nem látható, mérhető?


Amikor ezt a szöveget olvasod, az agyad segítségével látod a képernyőt, olvasod a szavakká formált betűsorozatokat, megérted azok jelentését, tartalmát, közben tudomást veszel a környezetedről is, ha kissé csökkentett mértékben a levegő hőmérsékletét, a környező zajokat is talán.

Ebben a pillanatban az agyad különböző helyein, több különböző sejtcsoportban 300 km/h sebességgel száguldoznak a jelek (sejttől sejtig) sok irányba és sok irányból. Itt-ott elektromos feszültség(ek) lépnek fel néhány tíz-milliVolt nagyságrendben millimásodperc ideig és ujra megszűn-ik (-nek). Elektromos töltésű anyagi részecskék (iónok) vándorolnak. És ez mind térben! Egy állandóan változó 3 dimenziós hálózatban, sok tízezer idegsejt közreműködésével.

Először egy kézzel fogható példa az elektronikából. Ha egy elektronikus egységet, pl- rádiót, mosógép vezérlését stb. kézbeveszünk, látható hogy sok kis (aktív és passzív) elemet tartalmaz. Ha egy kapcsolásban egy jellemző értéket pld. egy ellenállás Óhm értékét mérni akarjuk, az a kapcsolásban nem lehetséges, ahhoz az ellenállás egy végét feltétlenül ki kell venni a kapcsolásból. Ha értesz hozzá tudod, hogy miért, ha nem, csak annyit elég tudomásul venni, hogy megváltoznak az értékek.

Ha a fizikai mennyiségeket: feszültségét egyes sejteknek, a hírvivő anyagok kémiai öszetételét, az aktívan résztvevő idegsejtek számát és térbeli helyét akarnánk mérni a következő áthidalhatatlan nehézségekkel találjuk szembe magunkat:
1. Ki kell nyitni a koponyát. Ez nem nagy kunszt.
2. Lokalizálni kellene azokat a (és állandóan változó) sejteket, amelyek jelen pillanatban aktívan résztvesznek a tudat képzésében. (Első lehetetlenség! )
3. Ha még él a személy, az idegsejt hálózatot mérés céljából meg kell szakítani, ami által az egész hálózat értelme és értéke, vagy megsemmisül, de legalább is megváltozik. Azonkívül ezt a műveletet néhány százezerszer meg kellene ismételni. Már az elsőnél meghalhat az illető, de ha jól bírja néhány után biztosan beáll az agyhalál, amivel az egész mérési kísérlet a kútba esett. (Második lehetetlenség!)
4. Tegyük fel a legnagyobb őrültséget, legyőzzük a lehetetlenségeket és meg mérjük pl.:525 834 sejt elektromos feszültségét és anyagi összetételét.
4a./ minden adat hamis lenne

4b./ semmit sem fejeznének ki (mégha stimmelnének is az adatok) a mérési eredmények.
4c./ legfeljebb azt, hogy az agy is anyag, de ezt amúgy is tudjuk.
4d./ ha meg valami anyagtalan lenne a sejtek között, azt meg úgysem lehet semmi műszerrel kimutatni!



Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


8. Összefoglalás :

1. Az emberi (de az állati is) agy az evolúció jelenlegi csúcsterméke!
2. Az agy "terméke" az anyagnak egy olyan megjelenési formája, aminek jelenléte csak élő agyban kimutatható és lehetséges.
3. Olyan anyag, amit specifikus volta miatt (mozgásban lévő, élő, oxigént fogyasztó) lehetetetlen műszerekkel mérni!
Az alant felsorolt az agykutatásban használt mérési módszerek és eszközök különben sem alkalmasak a mikroszíntű mérésekre:
Az elektroenkefalográfia (EEG)
A számítógépes röntgentomográfia (Computer Tomography: CT).
Az EEG-hullámok agyi térképszerû ábrázolása (EEG Imaging).
Az EEG-térképpel rokon módszer a magnetoenkefalográfia (MEG),
A mágneses rezonancia képalkotás (Magnetic Resonance Imaging: MRI).
A pozitron-emissziós tomográfia (PET).
A fenti vizsgálati módszerekkel a gondolat jelenlétét, de nem a tartalmát teszi láthatóvá, tapasztalhatóvá.


4. Ez a speciális anyag nemcsak az anyagi világ megismerését teszi lehetővé, hanem alkalmas arra is, hogy rész ismeretek újracsoportosításával új fogalmakat, megismerést tegyen lehetővé. Sőt azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a dús fantázia útvesztőjében ténfergők számára, a reális világ mellé, attól függetlenül és attól független virtuális világot építsenek ki.
5. A 4. pontban leírtak egyes személyeknek nehézségbe ütközik az 2. pont alatti állítás követése, elismerése.
6. Kétségtelen, hogy a tudomány még messze van attól, hogy minden, az aggyal kapcsolatos jelenségekre magyarázatot adjon. Ennek egyik oka a 3. pontban foglaltak. Csak azért mert a tudomány még nem talált magyarázatot minden földön létező jelenségre, nem indokolja az ezotérikus, metafizikus mesék magyarázatként való elismerését (részemről).


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)


9. Következtetések:

A gondolat fogalma maga az az anyagi folyamat, ami az agyban lejátszódik.
Agy, tudat, gondolat szétválaszthatatlan, de nem ugyanaz!

Tény, hogy minden tevékenység kivétel nélkül az agyon, vagyis az idegrendszeren keresztül történik elemek, molekulák, elektromos feszültségek változásával, mozgásával.
Az agy (és ezzel az ember) életben, működésben tartásához oxigénre, tehát ugyancsak anyagra van szükség.
A halál közvetlen oka kivétel nékül minden esetben az agy oxigén hiánya.
Elképzelhetetlen, hogy egy anyag, ebben az esetben az oxigén, egy másik anyagban az agyban egy anyagi tulajdonságokkal nem rendelkező valamit állítson elő, termeljen, amiről természetesen senki nem tudhat semmit, hiszen anyagi paraméterekkel akkor sem lehetne "felruházni", ha létezne.
Ennél van még egy nagyobb lehetetlenség is: az hogy ebből az anyagtalan valami anyaggá változhat.
Az agy, tudat és gondolat témára most prezentálok egy példát, kissé elvont fokon.

A következő helyiségekkel rendelkezik a 3 főnyi Kovács család: előszoba, konyha, hálószoba, lakószoba, gyerekszoba, fürdőszoba, WC. Ezt egyszóval lakásnak nevezzük.
A család ebben a lakásban lakik, azaz a helyiségekben, azok rendeltetésszerű használatával, mindennapi anyagi, kultúrális és egyéb szükségletüket elégítik ki. Ami természetesen mozgással jár. A lakás egy családiház része, amihez még egy kis kert is tartozik.
A ház = agy, a lakás = tudat, a család élete (mozgása) = gondolkodás (konkrét gondolatok).
Ha a lakás a házban van, akkor nem jelenti azt, hogy a lakás házból (hanem házban!) van.
A család élete (mozgása) a lakásban (egyidejűleg a házban) játszódik és nem házból áll (van)!

Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


10. Közjáték

A lélek (hogy ennél a kifejezésnél maradjunk) felfogható úgy, mint az agy-vezérlõ funkció. De meghatározhatjuk röviden úgy, hogy a lélek az idegrendszer magasabb rendű, differenciált tevékenységén alapuló működések szubjektív vetülete.
Ugyanez általam hosszabban kifejtve:
A lélek nem lehet más, mint az agy "működéséből" származó jelenségeknek (ön/tudat, gondolkodás, gondolat, érzelmek, érzetek, stb.) az összessége és ezek külső és belső megnyilvánulása a személy környezetében és a környezetével szemben.
Feltétlenül anyagnak kell lennie, különben hogyan tudna az "anyagon felüli, anyagon túli, nemanyag" az anyagi tulajdonságok nélkül az anyagban változásokat véghez vinni, produkálni valamit?
Néha idealista "bölcselkedõek" technikai kifejezéseket, mint pl."finom rezgés", "kozmikus sugárzás", stb. kifejezéseket erõszakolnak meg, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant.
A következõ kifejezések, fogalmak bármelyike, mint például: mozgás, rezgés, térerõ (mágneses,elektromágneses), energia, gravitáció, stb. anyagot jelent. Sõt az anyag együttesen jelenti mindezen (emberi) leírásokat, jellemzõket. Nincsen anyag, az összes fogalom egyidejű jelenléte, létezése nélkül.


Filozofálgatunk egy ismerõs személlyel, aki közben hirtelen meghal. Azonnal felnyitjuk koponyáját és ott találjuk természetesen az agyát. Csak az agyát! Sem a tudatát, sem az elõzõleg kifejtett filozófikus gondolatát nem tudjuk semmiféle trükkel "elõhozni", mert az anyag (az agy anyaga) nem él! Oxigén hiánya miatt a "mûködése", mint gondolat generáló energia megszûnt.

Ha a tudat, vagy a gondolat egy valamely nem anyagi fenomén lenne, miért lenne szüksége anyagra (oxigénre)? Hogyan változna át az anyag nem anyaggá? Ha az a valamilyen anyag (pl.oxigén) ilyen egyszerûen anyagtalanná alakulhatna, akkor nem lenne érvényes az anyag megmaradásának törvénye.


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


11. A „két“ világ

Mi a különbség az anyag és a feltételezett más (szellem, lélek, anyagtalanság stb.) között?
_ Az emberek az érzékszerveiken keresztül (szerte a világon) csak az anyagi világról vesznek tudomást.
_Az anyagi valóság érzékelése ca.99%-ban azonos minden emberben.
_Az ember által létrehozott és az anyag szabályain alapuló berendezések, mûszerek segítségével érzékszervei határait kiterjesztette. Az anyag vizsgálatára, mérésére, jelenlétének tapasztalására mindenhol lehetõség van. Azonos eredmények produkálása, azonos feltételek mellett lehetséges..
_Az anyag, a természet szabályai (törvényei), az anyag megjelenési formái, fizikai-mechanikai tulajdonságai mindenki számára egyértelmû, azonos és reprodukálható.
_Az anyag (törvényei) természetesen nemcsak a Földön érvényes, hanem a világegyetemben is. Hiszen a Holdra-szállást sem lehetett volna végrehajtani elõzetes számítások, a fizika ismerete nélkül.
_Az anyagi világ tény, az ember érzékelésétõl és az emberiség létezésétõl független, és egyetemes!


Ezzel szemben:
_A "nem anyagi világ" az emberi fantázia találmánya, az emberiség létezésétõl függ, az emberek tudatában "fészkel".
_Csak azóta "létezik", mióta "beszélõ" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették.
_Minden ilyen természetû hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelműen és minden emberre érvényesnek meghatározni, definiálni.
_Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelõen változik is a "nem anyagi világ", tehát nagyon viszonylagos és ellenõrizhetetlen.
_Ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes.
_Objektívan nem érzékelhetõ, hatása nem mérhetõ, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet.
_Így létezése nem bizonyítható.

Az az állításom, hogy a "nem anyagi világ" az emberi agyak terméke és csak az emberi társadalom ismerheti, magától értetõdõ, és önmagában bizonyíthatatlan (axióma), mert sem az embertõl, sem az anyagi világtól nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni.

Végezetül egy példa annak illusztrálására, hogy hogyan mûködik a szellemi világ.
Valaki véletlenül evett valamit, ami részben romlott volt, vagy mérgezõ anyagot tartalmazott. Egy bizonyos idõ múlva az illetõ kezdi magát kellemetlenül érezni. Elõször enyhébb, majd erõsebb hascsikarás, hasgörcs követi, végül hasmenésnél "köt" ki. Ezt a folyamat egy biológus-vegyész (én nem vagyok az) által leírható, megmagyarázható az élõ szervezet anyagi működése alapján.

Persze egy fantázia-fogoly szerint a rosszullétért kis manók a felelõsek. Egy másik a sátánra hivatkozhat. Egy harmadik egy boszorkányt tehet felelõssé. Egy negyedik titkos energiasugárzásra hivatkozhat. Mindezen esetekben a fantáziaszülemények létét, vagy nem létét nem lehet bebizonyítani, mert abban formában, hogy az egyén elképzeli csak az õ agyában létezik, objektív viszont nem.


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


12. Minden viszonylagos!

Köztudott (??), hogy a fényenergiát szemünkben a retina belsõ fényérzekelõ sejtrétege (pálcikák és csapok) alakítja idegi jelekké és továbbítja az agyba, ahol a látás érzete képzõdik. Most csak egy egyszerû képzeletbeli kísérlet segítségével akarok néhány filozófiai problémára utalni. De arra majd késõbb fogok visszatérni.

Elõször "veszünk" 5 fiatalembert( névszerint A,B,C,D,E), akik még sohasem voltak szemorvosnál és így nem tudhatják, hogy milyen tulajdonsággal rendelkeznek, ami a látásra vonatkozik. Mind az ötnek (egymástól elkülönítve azt az egyszerû feladatot adjuk, hogy néhány szál különféle virágból válasszák ki a pipacsot és mondják meg, milyen színe van a virágnak és a növény szárának.


Ha összehasonlítjuk a válaszokat mind az 5 ugyanazt a választ adja: a virág piros, a szára zöld.
"A" szeme "tökéletes", a látott kép az 1-es számú.
"B" jelû személy színtévesztõ (piros hiányzik) a 2-es számú képet látja.
"C" jelû személynél a kék szín hiányzik, szintén színtévesztõ, a 3-as képet látja.
"D" szegény fiú színvak, csak szürketónusban látja a világot, 4-es kép az övé.

Jóllehet "B","C", "D" nem ugyanúgy látja a virágot (és a világot!), mint "A" mégis, egy véleményen van vele. Miért, mert ca. 2 éves korukban az emberek tanulják, hogy pl. a labda piros. A labda alakját betöltõ szín, akármit is érzékel az illetõ gyermek, - számára piros. A fû színét zöldnek tanulja meg, akkor is ha a valóságban világos szürkének látja (amirõl persze nem tud).
A végére hagytam az "E" jelût, tudniillik õ ugyanolyan tökéletesen lát, mit "A". Kicsit megváltoztattam a színeit (5-ös kép), mert felteszem a kérdést: honnan tudja (tudhatja) valaki, hogy a biokémiai folyamat minden emberben pontosan egyformán történik és a színérzet 100%-ig azonos??
Ha a nagyon durva eltérés ("B"-tõl "D"-ig) bizonyíthatóan létezik, miért ne lehetne kisebb, minimális eltérés is?? Semmiféle lehetõség nincsen különbözõ személyek látás-érzetét összehasonlítani!!

Technikai segítséggel pontosan meg lehet állapítani pl. a visszavert fény rezgésszámát, de az nem mond semmit az agyban lejátszodó folyamatokról, sem az eredményrõl, ami az egyén érzetét jelenti.


Kérdés: "Egyáltalán mit jelent az, hogy a színérzet azonos?"
Felelet: Vegyük a pipacsot! A nap kevert fényébõl a 780 nanométer hosszúságú hullámokat veri vissza. Ezt piros színnek nevezzük. Ez az energia az én agyamban egy bizonyos (általam pirosnak ismert) színérzetet okoz. Ugyan az a hullámhosszúságú fény nem biztos, hogy ugyanolyan színt produkál a Te agyadban, mint az enyémben.
Például egy árnyalattal sötétebb, vagy világosabb pirosat!! Ezt azonban semmiféle úton-módon nem lehet megállapítani, illetve összehasonlítani.


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


13. Látomások, túlvilági tapasztalatok, élmények, érzelmek.

Mivel az anyagi világban élünk, anyagból és anyagban vagyunk, az anyagtól nem tudunk elvonatkoztatni. Még ha lenne is valami "nemanyag", annak tudomásulvételéhez ki kellene lépnünk az anyagból, ami ugyancsak lehetetlenség! Bármilyen fogalmat használunk: mozgás, rezgés, sugárzás, erõtér, energia, mágnesesség, tömegvonzás az mind kivétel nélkül ugyanazt jelenti. Az anyag az ember által körülírt megjelenési formáját.

Minden élõ és élettelen test, amely Nulla Kelvin foknál magasabb hõmérsékletû (és ez a helyzet minden anyagnál) energiát sugároz ki az infravörös tartományban. Ez azonban nem tévesztendõ össze az érzelemmel, amely nem sugároz, mert az egy kémiai folyamat az agyban. Sokadmagammal abból indulunk ki, hogy minden, amit a külvilágról észlelünk, valamint amit abból bármilyen formában visszatükrözünk, az az agybani (anyagi) folyamatok segítségével az agyban történik.
Bár a folyamatok mechanizmusa nagymértékben azonos, ennek ellenére az igazság az, hogy az emberi agyak nagyon eltérõek, tagolásukban is erõsen különbözhetnek egymástól. Éppoly egyéni jellegzetességeket mutatnak, mint az emberi arcok.
Régóra tudott dolog, hogy az agy mûködését különbözõ vegyi anyagokkal befolyásolni lehet. Az agykutatás (neurológia) már olyan messze eljutott, hogy ezen vegyületek egy részét már ismeri és a gyógyászatban felhasználja.

Itt most röviden ismertetek egy keveset az ideggyógyászati leírásokból.
1. Dopamin_____A dopaminerg rendszer jelentõs szerepet játszik a hangulati változásokban, így a hangulati betegségek kialakulásában
2. Noradrenalin____a NA szint csökkenése depresszióhoz vezet
3. Szerotonin____A középagyi Raphe magban termelõdõ szerotonin a hipotalamuszba, a talamuszba, a bazális ganglionokhoz, az amygdalába és a kéreghez jut, mennyisége jelentõsen befolyásolja a hangulatot:
- túladagolása eufóriához vezet- ha mennyisége lecsökken, depresszió alakulhat ki
- öngyilkosok agyában is alacsony 5-HT szintet mutattak ki boncolás után
- az LSD 5-HT antagonista, szorongást, feszültséget okoz

A szerotonin a tobozmirigyben melatoninná alakul, ami szintén szerepet játszik a kedélyállapot kialakulásában.
4. Acetilkolin_____Az acetilkolin nagyon sok jelentõs funkciót tölt be mindenfelé az idegrendszerben, a központban a szepto-hippokampális rendszerben illetve a bazális ganglionokban mutatható ki. Az elõbbinek az emlékezeti folyamatokban van jelentõs szerepe - Ach-antagonistákkal pl. blokkolható a memória, a bazális ganglionok sejtjeinek pusztulása Alzheimer vagy Huntington kórhoz vezet. Megnövekedett Ach szint depresszióhoz vezethet.

Minden jelenségnek, mint például tájékozódás, gondolat zavar, alvási zavar, rémképek, hallucináció, ideiglenes illúzió, kitörõ öröm (eufória), sikerélmény, kényszerérzet, szexuális hajlam, düh, stb. mind-mind valamilyen anyag hiánya, jelenléte, vagy túltengése, a kiváltó, vagy fenntartó oka!
Ezek: dopamin, noradrenalin, GABA, szerotonin, acethylcholin, glycin, glutamat, endorphin, neuropeptidek (pl.: enkephalin, szubsztanc P, vasopressin, oxytocin, vasoaktiv intestinal polypeptid).


Persze nem muszáj kábitószereket, opiátokat bevenni, mert a szervezet maga is termeli õket. Másrészt a mai korban az ételben és italban annyi vegyszert nyelünk, hogy minden kémiaprofesszort kétségbeejtene, ha analizálni kellene azt a vegyszerelegyet, ami a szervezetünket terheli.

Visszatérve arra, hogy nincs két egyforma ember, vagy agy, úgy egy-egy szervezet kémiai összetétele, kémiai háztartása is különbözõ. Ebbõl a ténybõl következik, hogy ugyanarra a jelenséget egyénisége szerint ki-ki másképpen érzékeli, arra másképpen reagál. A többség megnyilvánulása számít normálisnak, az ebbõl kirivó esetek abnormálisnak. Az átmenet folyamatos. Nagy művészek egy része a bolondok házába került, más része megelõzte azt korai halálával.

Az úgynevezett saját (megélt) tapasztalat számtalan formája létezik. A szélhámosok néhány %-át leszámítva, valós-igaz élmények. Régi idõkben és a mai vallásos embereknek a "szûz Máriával", Jézussal, Istennel, angyalokkal, más vallásos figurákkal vannak "látomásai". A modernebb kortársak "földöntúli lényekkel" találkoznak, ufókba szállnak stb.

Szegény fatimai pásztorlánykát a bolondokházába zárták. Sokkal jobban jártak viszont a régi próféták, mert akkoriban nagy tisztelet övezte az írás-tudókat. Ma mindegyik vagy zártosztályon tengetné az életét, vagy legalábbis ideggyógyászati kezelés alatt lenne. Szóval egy szó, mint száz nagyon csínján kell bánni azokkal a saját tapasztalatokkal.
Csak abból a ténybõl kiindulva, hogy ha az emberi szervezetbe bizonyos anyagot bejuttatva az egyén érzelmét, érzelmi világát befolyásolni lehet, egyértelmû bizonyíték, hogy az érzelem is anyag, és nem valami különleges anyagtól független valami.
Talán egy kis példa jobban megvilágítja az agy ezirányú működését.
Teszem fel a természet-, madár-barát vénkisasszony a fagyos télben kitesz egy madáretetőt maggal, faggyúval a madaraknak. Egyszer csak odarepül egy (vagy több) cinke.
A következő történik kb. egy század másodperc alatt: a cinkéről visszavert (látható-fény)energia a szemlencsén keresztül a sárgafoltra vetítve, annak csapjain kémiai változás miatt elektromos jeleket küld a középagyba és hátra a látóközpontba.

A középagyban csak a kontúr képződik és azt az agy azonnal összehasonlítja a már tapasztalt, azaz tanult kontúrokkal és megállapítja, hogy (nem kell félni, mert ez csak egy) madár, mialatt a látóközpontban a teljes kép kialakult. Ugyancsak a középagyban megtörténik az összehasonlítás, hogy az "esemény" a vártnál pozitívabb-e, és ebben az esetben az "A10" jelű sejtek aktíválódnak és dopamint választanak ki. A dopaminnak egy része a homloklebenybe, másik része az u.n. "nucleus accumbens"-be áramlik, aminek hatására az ottani sejtek endogént (fehérjét, hormont) állítanak elő.
Ez az anyag a homloklebenybe jut és ott a jó érzést, az örömöt, a boldogságot "állítja elő".
Tehát amikor valamit, mint élményt tudomásul veszünk, vagy érzünk, azt az agyban előzőleg végbement anyagi változásoknak köszönhetjük!
Rövidebben: Az agy változása állítja elő az érzelmet!!
Egészen más az eset, ha cinke helyett egy felnőtt oroszlán bajlódik a madáretetővel! Mihelyt a középagyban megjelenő kontúr felismeri az oroszlánt (ez csak néhány milliomod mp!) „vész“jel megy az izmokat mozgató idegrendszerbe, a kisasszony torka összeszorul, a szeme tágranyílik, a gondolkodás megbénul, futásra kapnának parancsot a lábizmok, de ugyanakkor realizálja az agy, hogy szobában vagyunk, félelemre nincs ok. Azért a hormonok vándorlása megváltozik, az izgalmi állapot lecsillapul és így tovább……


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)  


14. Érzetek: 

Az agy jellegzetessége, (nehéz) hozzáférhetõsége miatt azonban még mindíg csak gyerekcipõben jár az agykutatás, a következõ leírásokban azonban többnyire már feltárt és biztos tudásanyagot ismertetek.

14/1. A fájdalom

Mivel talán ez a legegyszerûbb folyamat ezzel kezdem. A test vérerekhez hasonlóan idegvezetékekkel is be van hálózva, de nem egyenletesen, hanem az evo alapján a "szükségletnek" megfelelõen.
Ezeknek a szabad vége (receptorok) hőre (hideg, meleg), mechanikus hatásra (szakadás, nyomás, nyujtás), kémiai hatásra (sav, lúg) kémiai átalakulás következtében az idegvezetéken keresztül (gerincvelõ) elektromos jelet juttatnak az agyba.(nem térek ki a 2 féle idegszálra, gyors -300m/sec-, a lassú-2,5m/sec, a reflexkapcsolásra, menekülésre stb.)
A tudomány mai állása szerint a jel a nagyagy-kéregbe (Cortex) és a limbikus rendszerbe (Archikortex, Paleokortex) kerül. Ez utóbbi következménye az, hogy valahol egy, vagy néhány sejt kémiai összetétele, egyensúlya megváltozik és ezt, mint kellemetlenséget vesszük tudomásul.
Pici gyermekkorban megtanultuk a papától, mamától, hogy ezt a "kellemetlenséget" fájásnak, fájdalomnak hívják. A Cortex "tudja", hogy melyik idegszálon jött be a jel, honnan jött (pl. bal lábam nagyujjáról), tehát a "fájdalmat" kivetíti oda, ahol az idegvégzõdés van. Így az az érzésem támad, mintha ott, vagyis a nagy ujjam fájna. Tehát a fájdalom érzése az agyban van, kivetítve a jel forrására.

Két bizonyíték és egy hasonlat.

1. Az un. "fantom" fájás, az amikor valakinek hiányzó végtagjának valamelyik része fáj. Ha valaki elveszti pl. a bal karját, a csonkban lévõ idegszál-maradék bizonyos körülmények között, mechanikus, vagy hõhatásra jelet küld az agyba. Ha az az idegszál eredetileg a hüvelykujjban volt, akkor a paciens úgy érzi, hogy a bal kezének hõvelykujja fáj, pedig nincs is neki. Ez csak úgy lehetséges, ha ez a fájdalom érzés az agyban (van) képzõdik.

2. Érzéstelenítés általában, de konkrétan az epidurális érzéktelenítés altesti operációk esetén. Például méhvel kapcsolatos operációknál nõknél, sérv operációknál férfiaknál.
A gerincvelõ ágyéki (lumbalis) és keresztcsonti (sacrális) szakaszába vezetõ 13 pár idegfonat vezetõképességét a beadott injekció mindkét irányban megszakítja, így a paciens nem érez fájdalmat, mert a jel nem jut el az agyba. (pedig a receptorok ugyancsak "kínlódnak" az operáció alatt).
Másik oldala az esetnek, hogy a paciens is hiába küld parancsot pl. a lába mozgatására, az a jel sem jut el a "címzetthez"!

3. A (sántító) hasonlat:


Egy modern privátkórházban van 20 db. egyszemélyes betegszoba. Minden beteg rendelkezik egy nyomógombbal, amivel a betegápoló nõvért hívhatja.
Van egy ügyeletes-nõvér szoba, ahol 20 db. számozott lámpa van egy táblán.

Ha a 17-es szobában fekvõ beteg szomjas, megnyomja a gombot és az ügyeletes nõvér a szobájában látja, hogy a 17 szobába (Szabó nénihez) kell mennie, ami a folyosón balra az 5-dik ajtó.
Az agynak az ügyeletes szoba lámpái felelnek meg. A 17-es szoba a fájdalom helye. A drótós összeköttetés az idegvezeték. A lámpa kigyulladása a fájdalomérzet.
Tegyük fel, hogy a 3-as szoba átépítés alatt van és ezért minden le és ki van szerelve. Persze beteg sincs ott. A szerelõ munkások között van egy tréfakedvelõ fickó, aki a csonkított két drótot rövidre zárja. Igy az ü.szobába megy jelzés, hogy a betegnek valami óhaja van (holott nincs beteg!).
Ez az eset felel meg a fantomfájdalomnak.
A teljesség kedvéért vágjuk el a 8-as szoba vezetékét. Ebben az esetben az ott fekvõ beteg fentereghet a kínjában, az ü.szobában a nõvér nem vesz róla tudomást.
Ez hasonlít az epidurális érzéstelenítés esetére.

14/2. A látás

Itt legjobb, ha kompetens forrást adok meg közvetlenül. Ki-ki eldöntheti, milyen mértékig akar a témába mélyedni.
A látás mechanizmusa

 
Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)


15. A gondolat-"átvitel"


Az emberi gondolatot közvetlenül, vagyis konvertálás (átalakítás) nélkül lehetetlenség más személynek átadni. Az úgynevezett "gondolatátvitel" (telepátia) akár elméletileg, akár kisérleti "bemutatással" szemfényvesztés, humbúg, illúzionista mutatvány.
Mindíg akadtak és akadnak, részben szakbarbár rögeszméjû személyek, akik tudatlan, vagy hiszékeny embertársaikat akarva, vagy akaratlanul bolonddá teszik.
Mindenkivel megtörténhetett már, hogy kitalálta más gondolatát. Ez azonban nem telepátia, vagyis a gondolat egyik agyból a másikba való direkt átültetése. Kitaláltuk a másik gondolatát, mert az illetõt annyira ismertük (jellemét, beállítottságát egyes dolgokhoz, világnézetét, élettörténetét stb.), hogy tapasztalataink alapján világos volt számunkra miként reagál bizonyos dolgokra, eseményekre, mit gondolhat konkrét esetben. Persze csak azt jegyezzük meg ha eltaláltuk, amit õ is gondolt, ha mellé fogtunk, nem emlegetjük!

Ha valamire gondolunk, akkor az ahhoz tartozó összes élmény-emlék-képét, a kiváltó, vagy kiváltott érzelmeket, a hozzá tartozó hangot és illatot, a lexikális adatokat stb. tartalmazó sejtcsoportok között is állandó és folyamatos "összeköttetés", vagyis jeláramlás folyik. Máshogyan kifejezve, minden gondolat egy sokezer idegsejt dinamikus térbeli hálózata. Azért dinamikus, mert a gondolat jelenléte alatt ezen hálózaton bióelektromos jelek száguldoznak (ezrével).

Kíséreljük meg a lehetetlent! Először egy bevezető példa: megegyezünk, hogy mind a ketten egy dologra fogunk gondolni. Pl. az első csókra. Nyilvánvaló, azaz könnyen belátható, hogy mindenkinek egyéni élete és élettapasztalata, lehetősége és ismeretsége alapján más és mást jelent a fogalom. Annak is nyilvánvalónak kell lenni, hogy az egyes személyeknél különböző számú idegsejtekből álló hálózat nem lehet azonos. Egyszerűbb szó pl. alma esetén is ki van zárva, hogy azonos mintázat, azonos helyen és azonos számú idegsejt összeköttetéséből alakuljon ki.


Figyelem fontos, másik lehetetlenség! Tegyük fel lehetséges, hogy gondolatomat (jelen esetben: fogkefe) tartalmazó 12743 idegsejt térbeli hálózatát egy az egyben átmásoljuk valaki agyába. Kérdés, mire fog gondolni? Valószínűleg azt, hogy részeg, mert nincs értelmes gondolata. Már maga másolat elhelyezése is megoldhatatlan probléma, mert az idegsejtek nem azonosíthatóak. (A számítógépnél más a helyzet, ott lehetséges programot, képet, vagy adatokat meghatározott memória címre küldeni.)

Az agy születésétõl haláláig egyfolytában, szakadatlanul működik, ami azt jelenti, hogy minden pillanatban milliónyi iónok, hormon- és egyéb-molekulák állandó mozgásban, vándorlásban vannak . Mind mennyiségben, mind sebességben, mind helyileg változóan. Mint már elõzõleg kifejtettem egy konkrét gondolat néhány százezer idegsejt összmunkája, a közöttük lévõ kapcsolat "mozgása". A gondolat "továbbadása", közlése a test motorikus szerveinek segítségével történik.
Ennek 3 módja van.
1._ A legjobb és maradandóbb, ha a kéz és az ujjak mozgatásával a megegyezett (írás)jelek segítségével teszi a "gondolat-adó-személy".Ekkor a "vevõ" személy a látószervén keresztül a szöveget saját agyába dolgozza fel és közö nyelv esetén értelmezi és megérti. Ez által az õ agyában változások történnek.
2._ A hangszálak, ajak, száj, és nyelv mozgatásával levegõrezgést keltve az analóg nyomást a "vevõ"-személy hallóidegei digitális jellé alakítva továbbítják az agyba. A kiértékelés és változás hasonlóképpen megy végbe, mint az elõbbi pontban.
3._ Kéz, ujjak, arckifejezés, mutogatása ismert jeleknek, röviden gesztikuláció segítségével is lehet mérsékelt pontossággal, sikerrel gondolatot kifejezni és így átadni.
Tehát a gondolat (anyag) , más anyaggá átalakítva eljut valakihez, aki azt ismét átalakítja. Csak anyagot lehet másik anyaggá alakítani.
Visszatérve a telepátiára, ezotérikus, misztikus és egyéb fantáziadús személyek gyakran dobálódznak olyan technikai, fizikai fogalmakkal, mint energia , sugárzás, rezgés. Hogy is van ez a rezgés, meg az energia sugárzás, meg minden?

A jelenlegi technikai mûszerekkel az energia sugárzás 0 - 30 000 000 000 000 000 000 000 000 frekvencia tartományban észlelhetõ, mérhetõ.
Hullámhosszban kifejezve 100 000 km-tõl 0,000 000 000 000 01 m-ig vehetõ (elektron átmérõ) tudomásul.
Csoportokba foglalva az alacsony frekvenciától kezdve: távíró, hálózat, hang, rádió, radar, hõsugárzás(infravörös, ultravörös), fény (látható), ultraibolya fény, röntgen, gamma, kozmikus sugárzás.
A hosszú-rádióhullám (150-285 kH) követi a földgolyó görbületét.
A középhullám (525-1605 kH) még mindíg követi, de nem olyan szolgaian.
A rövidhullám (5,95-26,1 MH) már nem követi, hanem többé-kevésbbé egyenesen terjed.
Az ultra rövidtõl a mm-hullámokig (50 Mh- 500GH), mint a fény egyenesen terjed.
Mi következik a elõzõ 4 mondatból??
Az, hogy ca. 6 megaherz (49 m) rezgéstõl felfelé az energia sugárzás egyenesen terjed!! A másik tudnivaló, hogy az ultraibolya feletti frekvenciák károsak az élõlényekre (rádióaktivitás).
Tehát, ha van (?) általunk nem ismert és nem mérhetõ sugárzó energia, az csak 500 gigaherz fölött lehet, az összes abból származó konzekvenciákkal együtt.
Most nézzük meg azokat a " gondolati hullámokat"!
Sajnos itt elengedhetetlen némi fizikai ismeret. Ha egy vezeték két vége között feszültség (potenciál) különbség van, akkor ott áram folyik és elekromágneses teret indukál. Méghozzá az áram irányát tekinve az erővonalak bal irányúak és merőlegesek az áram irányára.
A mágneses indukció mértékegysége a T(esla).
Néhány adat a mágneses tereket illetően :
a Föld mágneses tere az egyenlítőn 31 µT (3.1* 10-5 T),
az 50 fok szélességen 48 mikrotesla (4,8*10-5 T);
az emberi agy mágnese tere ennek az egy milliomodrésze,
azaz ca. 40 pikotesla( 4*10- 11 T);
nagy patkómágnesé 1 millitesla ( 10- 3 T).


Tehát az agy ( nem a gondolat!!) elektromágneses tere "rettenetesen" kicsi, a frekvenciája is alacsony 1 és 40 között. Azt a minimális jelet, ami az agyból kisugárzik sokszázszorosára fel kell erősíteni, hogy érzékeny műszerek láthatóvá tegyék, de nem a gondolatot, hanem az agy-rész helyi-működésének létét, vagy hiányát.
Miként előzőleg kifejtettem, a gondolatot képező idegsejtek térbeli hálózatot jelentenek, így az elektromos jelek áramlásának sokezer, különböző iránya van, eredőjük meghatározhatatlan! Sem az amplitudója, sem a fázisa, sem a frekvenciája (színuszos jel 3 fő paramétere) az EEG által előállított jelnek nincs, nem lehet összefüggése a gondolat tartalmával!


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


16. A zene is anyag

1. A komponista kigondol egy dallamot (agy:elektro-kémiai-biológiai folyamat)
2. A komponista kipróbálja zongorán a dallamot (agy + fizika + mechanika)
3. A komponista leírja a dallamot kottára (agy + fizika + mechanika)
4. A zenész betanulja a számot (agy + fizika + mechanika)
5. A stúdió hanghordozóra veszi fel a számot (agy+ fizika + mechanika + elektronika)
6. A hallgató lehallgatja a számot (mindegy, hogy milyen hanghordozóról!) a. elektrónika; b. mechanika; c. fizika; d. biológia
7 A hallgató élvezi a zenét: (agy : elektro-kémiai-biológiai folyamat / hormonkiválasztással/)
Egytõl hétig, elejétõl végig a természet anyagi törvényszerûségein alapuló folyamatról van szó. A zene is anyag! Anyag nélkül nincsen zene! Mint ahogy gondolat sincs anyag és anyagi folyamat nélkül!


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


17. A mindennapi agy-munka

Példa 1.
Az egyszerûsítés végett egy sematikus példával fogok dolgozni, ami csak elvben hasonlít és nem konkrét valóság. Az egyes idegsejteket számoztam, ami kitalálás , viszont az egyes sejtek összeköttetése nem. Azok valóban megtörténnek, de én csak mindíg 3,4 sejtet jelzek alulhuzott vonallal, mint összeköttetést.
Ime a példa: Pistike ca. 3 éves, és életében elõször kerül a kezébe egy darab fekete bors, amit rögtön a szájába vesz, szétrágja, elkezd sírni, mert a nyelvét csipi az erõs bors. Anyukája vigasztalja, vizet itat vele és Pisti megtanulja, hogy annak a bogyónak bors a neve.
Pistike agyában a következõ permanens idegsejtkapcsolatok (minták) jönnek létre:
név (bors) 10 111_921_922_923.............
alak (gömb) 10 111_950_951_952..................
nagyság (nagyon kicsi) 10 111_888_889_900...................
szín (fekete) 10 111_825_826_827...................
illat (jellegzetes) 10 111_444_445_446...................
íz (csipõs-erõs) 10 111_334_335_336....................
érzelem (kellemetlen) 10 111_370_371_372.
Mivel a labdával már korábban megismerkedett, a gömbre utaló permanens mintához csak egy további szinapszis csatlakozás szükséges. Ezek az összeköttetések Pistike, majd István bácsi élete végéig megmaradnak.

Az óvodában az 5 éves Pistikét egy társa megkínálja egy darab borssal, hogy kóstolja meg. Pistike agyában jelek száguldanak keresztül-kasul: elõször a forma kerül indentifikálásra,. majd a nagyság és szín, összehasonlítva a most észlelt illatot a már ismerttel, felmerül az ehhez kapcsolódó érzelem-emlék és Pisti elutasítja, mondván, hogy ez bors!

Ez az esemény a rövididejû tárolóban (hippokampusz) szintén minta formájában tárolásra kerül. Délután anyuka kérdésére, hogy mi volt az óvodában, elmeséli Pisti, hogy a Laci borssal akarta megetetni.
Mindaz ami az 5 éves Pisti agyában lejátszódott, mindaz amit gondolt, mindaz amit érzett senki másnak nincs lehetõsége ugyanazt, ugyanúgy, ugyanakkor gondolni, érezni stb. Senki sem tudhatja, hogyan és mit gondol egy másik személy. Lehetséges, hogy ez az élmény Pistinek olyan emlékként "vésődik" emlékezetébe, hogy óvatos és gyanakodó férfiu válik belõle.


Pistike persze, ahogy cseperedik, megismerkedik környezetével, gyûjti (akarva-nem akarva) az élettapasztalatokat, tanul az iskolában és az életben. Eközben az agyában nagyon sok permanens idegsejt összeköttetés (mintázat) alakul ki, ami egyrészt egyéni és sajátja, de másrészt az evolúció által kialakult, programozott és minden embernél érvényes és hasonló felépítésû.

Példa 2.
Mielõtt 20-25 évet ugrom a történetben elõre is elnézést kérek, hogy mûszaki kifejezéseket fogok használni. Természetesen a kifejezések jelképesek, csak az egyszerûség céljából alkalmazom az olyan kifejezéseket, mint kapcsolás, üzemelés, üzemmód stb. Tehát: az agynak két rendes és több rendkívüli "üzemmódja" van.Nevezzük teljesnek az ébrenlétet , csökkentett üzemmódnak az alvást.
Ha azt mondom, hogy ébrenléti állapotban több funkció van bekapcsolva, azt a valóságban úgy kell elképzelni, hogy ébrenlétkor egy bizonyos helyen az agyban állandóan elektromos impulzusok mennek bizonyos sejtcsoportok irányába, ami által aktíválódnak.
A 25 éves Pista ágyban fekszik, e pillanatban még alszik, reggel van. Ebben a pillanatban a belsõ óra a "teljes üzemmódra kapcsol", (valószínûleg nitrogénmonoxid iónokkal) Pista felébred. Ez azt jelenti, hogy az a funkció ami az egyén térbeli helyzetét tudatossá teszi, meghatározza, működésbe lép. Ugyanakkor az idõ múlásának érzékelése is funkciónálni kezd. Valamint az egyén saját létezésének tudatát tartalmazó "információk" állandó leolvasása megkezdõdik.
Pista kinyitja a szemét és a nélkül, hogy gondolatot vesztene rá tudja, hogy hol van. Hogy az idõvel tisztába legyen az órára kell pillantania. Az ehhez szükséges motórikus mozgáshoz a már megszokott, beidegzõdõtt (vagyis permanens minta alapján) impulzusokat az agy továbbította.

Még kisiskolás korában megtanult és tárolt séma lapján a mutatók állásából a hippokampuszban beíródik az ébredés idõpontja. A nap nevének megállapításához, vissza kell keresni az előző nap nevét az emlékezetben és ha az meg van, akkor a lexikális részbõl kiolvassa a következõ nap nevét. Ekkor azonban a zsigeri szervek egyike (a húgyhólyagért felelõs) elektromos jelet küld a gerincvelõn keresztül az agyba, ahol az egy érzést produkál, amit az ember gyerekkorában megtanult, hogy mit jelent.
Az ágyban maradás és a vizelési inger közötti intenzitás különbség dönti el, hogy Pista még lustálkodik egy kicsit, vagy nem.....


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)
Vissza a témához (Ismeretek)


18. Mi a különbség a robot-gép és az agy mûködése között?

Példa 3.
A következõt kell elképzelni: egy városban a 15 méteres út egyik szélén áll, egy 3-4 éves gyerek, egy 50 éves felnõtt és egy hyper-modern szuper-robot. A másik oldalon valami, ami mindegyiket arra "ösztönzi", hogy azonnal menjenek át a másik oldalra. Bal irányból nem jön semmi, jobbról közelít egy teherautó.

Mit csinál a kis gyermek? Sehovasem tekintve átszalad az úton és ha a teherautóvezetõje figyelmes lefékez, mielõtt elütné a gyereket. Ha nem, és úgy jön ki a lépés, elgázolja a kicsit.

Mit csinál a robot?
1. Balra küld egy (radar) impulzust és mivel a reflexió a beállított (vagy megtanult) idõ alatt nem történt meg, (nincs vész)
2. jobbra küld egy impulzust.A visszaérkezés idejének felébõl és a radar sugár sebességébõl kiszámítja a reflektáló tárgy távolságát.
3.a második impulzus segítségével kiszámítja az "új" távolságot
4.az elsõ és második impulzus reflexiójának irányából kiszámítja a parallaxis értékét.
5. a két távolság különbségébõl, a parallaxis figyelembe vételével kiszámítja a tárgy által megtett utat.
6. két impulzus közötti idõbõl, és a megtett út alapján kiszámítja a tárgy sebességét
7. megismétli a 2 pontot.
8. megismétli a 3 pontot.
9. megismétli a 4 pontot.
10. megismétli a 5 pontot.
11. megismétli a 6 pontot.
12. a 6. és a 11. alatt mért sebességeket összehasonlítja, abból a célból, hogy a mozgó tárgy sebességváltozását (gyorsulás, lassulás, egyenletes) megállapítsa. Alternatíva (akusztis): számolja és összehasonlítja az idõegység alatti robbanások számát (kipufogó).
13.kiszámolja, hogy egy fix sebességgel (pl. 5 km/h) a 15 m-es távolságot 10,8 mp alatt teszi meg.
14. kiszámolja, hogy az elsõ méréstõl számított idõponttól eltelt idõ alatt megtett utat a sebesség (és változás) függvényében.
15. kiszámítja a távolságot ,amit a tárgynak még meg kell tenni az "átkelési" vonalig (mínusz robot-szélesség fele).
Alternatíva 1.
16. kiszámítja az ehhez szükséges idõt.

17. ha ez nagyobb, mint 11 mp, akkor megindul a robot a túlsó "partra".
Alternatíva 2.
16. kiszámítja, hogy mennyi a mozgó tárgy által megtett út 11 mp alatt .
17. ha ez kisebb, mint 15 pontban kiszámított távolság, akkor megindul a robot a túlsó "partra". Ha nem indulhat:
18. Ha a 17. pontban kapott eredmény minimális eltérést mutat, nagyobb sebességre kapcsol a robot és "átszalad a túlsó partra".
Amint látható elég komplikált dolog és sok számítással tarkított mûvelet.

Hogy történik ez az agyban?
Jancsi bácsi balra tekint, nem jön semmi, jobbra tekint és vár ca. 1 mp-ig. Ez alatt az idõ alatt a következõ játszódik le az agyban:
1. a szemgödörbe vetített képbõl az agy a mozgótárgy körvonalát képezi legelõször és a hasonló kontúrú (már tárolt) fogalommal azonosítja.
2. a figyelés ideje alatt megtett távolságot (azaz az annak megfelelõ neuronhálózatot) összehasonlítja a már elõzõleg hasonló megfigyelésekkel . Ezáltal az agyban lejátszódhat egy folyamatos interpolálás. Ez úgy képzelhetõ el, hogy az agy a két tapasztalati értékkel ( a Jancsi bá és a teherautó sebessége) "lejátsza" az "átkelést" és ha az sikerül jelzi, az irányító központba, ahonnan kiindul a végtagokat mozgását indító impulzus.
3. Az eredménytõl és a "átkelés" fontossága szerint, az áthaladás sebessége is fokozható!

A kis gyerek helyett odaállíthatunk egy az õserdõbõl hozott benszülöttet is, aki a mai napig csak erdõben élt. Ugyanúgy viselkedne, mint a gyerek, mert nincs (tárolt) tapasztalata.
Idõs, vagy figyelmetlen emberek abba a hibába esnek, hogy csak egy szempillantást vetnek a forgalomra, állóképet kap csak az agy, tehát nincs lehetõség a "mérésre", az összehasonlításra!

Példa 4.
Képzeljünk el egy szuper-modern robotot, és azt állítsuk ki pl. egy futballpálya közepére. Melléje álljon egy személy. Mindkét futballkapuban áll egy egy személy. A jobb kapuban álló a robotot hívja: "gyere ide!", A bal kapuból a kisérleti személyt hívja.

A robot.

A köröskörül beépített mikrofonokhoz beérkezõ hullámok erõsségébõl kiszámítja a hang irányát és motorikusan abba az irányba fordul. A beépített program segítségével megfejti a szöveget, hogy a járó-motorokat be kell kapcsolni.
Mielõtt a motorokat bekapcsolná ellenõrízni kell a beprogramozott feltételeket. Pl. a levegõ hõmérséklete 40 fokon alul kell, hogy legyen? a szél sebessége kevesebb, mint 10 km/h stb.. Ha elõírt feltételek engedik, a robot (örvendezve) megindul a hívó személy felé.

A kísérleti személy.
Hogy õ a kapufelé indul-e, vagy sem az a személyes elhatározásán múlik, ami sok mindentõl, fõképpen a személyiségtõl, jellemtõl függ, a hívó személy és iránta érzett unszimpátia, vagy szimpátiatól is, pillanatnyi hangulattól, esetleges egészségi problémáktól stb.. Nincs e más dolga, nem akart-e éppen az ellenkezõ irányba menni, fáradt, nincs kedve, vagy nagyon csinos az illetõ, inkább futna hozzá, esetleg hasmenés jött rá és a WC más irányban van, stb. stb.stb.

Ha a számítógépben akár 100 feltételt beprogramoznak, akkor sem elégíti ki mindazon lehetõségeket, ami az embernél elõfordulhat. Nem beszélve arról, hogy ez csak egyetlenegy esetre érvényes, holott a robotnak sokezer egyedi programot kellene végrehajtani tudnia, egyenként sok száz feltétel figyelembevételével.

Vége (Na végre!!)


Vissza a tartalomjegyzékhez (Anyagias szellem)

Vissza a témához (Ismeretek)