Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





Ismeretek


Végtelenség-elmélet

Az "ősrobbanás-" és a  "teremtés-" elmélete abból indul ki, hogy az "anyagi világ", az Univerzum valamikor, valahogy  elkezdődött.. A két elmélet csak a mikor és hogyan kérdésében tér el egymástól.

A végtelen fogalmáról néhány gondolat
Végtelen alatt azt értem, hogy az illető fogalom dimenziójaiban nem létezik egy kezdő, vagy egy utolsó koordinata. Vagyis a kiterjedés (bármelyik irányban) minden határon túl nő.
Általánosan ismert az az aritmetikai tény, hogy a számsor mind a mínusz, mind a plussz irányban végtelen, mert nem létezik olyan szám, aminél nagyobb, vagy kisebb ne lenne. Könnyen belátható, hogy a sornak nincs vége, vagyis végtelen.
Nem ilyen egyszerű a dolog a geometriában!  A geometriai elemeknek dimenziójuk (kiterjedésük) van, vegyünk négyet belőlük: hosszúság, szélesség, mélység, görbület. Az elemek: pont, vonal, felület, tér. Az érdekesség, hogy az egyes elem végtelensége, csak legalább eggyel több dimenziójú elemben értelmezhető.
A pont minden dimenziója nulla, de az a vonalban, aminek egy dimenziója nagyobb nullánál, végtelen számú pontként értelmezhető.
Az egy dimenziójú vonal akkor végtelen , ha magába visszatér (egyszerű eset a kör), de akkor már a 2 dimenziójú felületről beszélünk, aminek határoló éleit képezi a vonal.
A két dimenziójú felület akkor végtelen, ha nincs határa, visszatér magába. Ez csak a 3 dimenziójú térben lehetséges, legyen az gömb, vagy a burgonya felülete.
Komplikáltabb a 3 dimenziójú tér végtelenségét elképzelni, mert szükség van a negyedik dimenzióra, a görbületre. A valóságban ugyanis nem létezik az u.n. egyenes. A világegyetemből még a "legegyenesebb" fény sem tud "kirepülni" !
A fenti szöveg táblázatba foglalva így néz ki:


dimenzió 1 2 3 4 5 6 7 végtelen
megnevezés hossz szélesség mélység görbület ? ? ? fogalom
pont 0 0 0 0 0 0 0 ---------
vonal X 0 0 0 0 0 0 pont
felület X Y 0 0 0 0 0 vonal
tér X Y Z 0 0 0 0 felület
világűr X Y Z R 0 0 0 tér
világűr/s X Y Z R S 0 0 világűr
világűr/t X Y Z R S T 0 világűr/s
világűr/v X Y Z R S T V világűr/t
A világűr végtelen, de nem határtalan azt jelenti, hogy valamelyik dimenzióban (4-től feljebb) "valószínű"  határral rendelkezik, vagy rendelkezhet. Abból indultam ki a fenti példánál, hogy pl. a hetedik dimenziónál nincs több.


Magunkba nézve
Élőszervezetünk sejtekből és sejtcsoport-szervezetekből áll, ahol állandó változás, anyagcsere folyik a központi idegrendszer vezérletével. Magában a központi idegrendszerben, az agysejtekben is állandó a változás és ennek a változásoknak az egymásutáni sorrendjét,  időként érzékeljük. A személyünket körülvevő  külső világot, annak mozgását, azaz változását állandóan a mi belső változásunkkal, vagyis  időtartammal hasonlítjuk, majd tároljuk a külső információkat is. Vagyis egy egy esemény, (változás) kezdetéhez és esetleges végéhez egy-egy  időpontot, a bennünk végbement változás két állapotát  rögzítjük.
Úgy tapasztaljuk, hogy mindennek van időbeli határa, kezdete és vége. A tévedés ott van, hogy amit kezdetnek, vagy végnek fogunk fel az csak egy változás, átalakulás! Erről azonban nem tehetünk, mert mi is az anyagi világ részei vagyunk (nincs "rálátásunk")!
A világegyetem állandó mozgásban, azaz változásban van és az ember ezeknek a változásoknak csak végtelen kicsi részét (időbeli hosszát) érzékeli és éli meg!
A világegyetem mozgása, változása folyamatos. Nem olyan, mint egy egyenes, aminek két vége van, hanem mint egy kör, az önmagába visszatérő vonal. Az anyagi világnak, vagyis a világmindenségnek nincs eleje, nincs hátulja, nincs kezdete, nincs vége! Csak mozgása, változása van, amit mi emberek éppen azért nem tudunk felfogni, mert mi csak kezdeteket és végeket ismerünk.

Nehéz dió.
Nem egyszerű dolog a végtelent elképzelni, tulajdonképpen nem is lehet. Mégis megkísérlem az ábrámon "kézzelfoghatóvá", áttekinthetővé tenni elméletemet. Tudván, hogy ez sem jobban, vagy kevésbbé jobban bizonyítható, mint a másik két elmélet.
Bevezetésként még annyit, hogy az anyagot, az érzékszerveinken, valamint a technikai eszközök segítségével érzékszerveinkre átalakított információkon keresztül különféle formákban (fizikai definíciókban) vesszük tudomásul. Működésének törvényszerűségeit matematikai képletekkel írjuk le, magyarázzuk.
A világegyetem nem homogén, hanem különböző sűrűségű. A legritkábbtól kezdve a kozmikus háttérsugárzásnak nevezett 2,7 °K hőmérsékletű  mikrohullámtól a naprendszereken keresztül a legsűrűbbig, a fekete lyukig.

 
Az ábra magyarázata.
Az ábra segítségével szimbolizálni akarom a világegyetem végtelenségét. Először csak a két egymással érintőleges kört vegyük figyelembe. A jobboldali körön lévő piros pont a Tejutat (vagyis azt a csillagrendszert, amelyhez a mi Naprendszerünk is tartozik) szimbolizálja. Vele átellenben egy kis kör, és az összes többi kis köröcske egy-egy csillagrendszert, galaxist jelez. A körök (ellipszisek) a galaxisok pályáját jelképezik, melyeket azok néhányezer év-milliárdok alatt befutnak. A nyilak a haladási irányt jelzik. Az ábra csak egy metszet, vagyis csak a fél "világegyetemet" mutatja.
A piros pont körüli zöldes mező az asztronomia "látóhatára", vagyis ameddig a jelenlegi (különböző) technikával "látunk". Ha a hiányzó felet odaképzeljük, belátható egy tölcsérszerű képződmény, amiben a Tejuthoz képest minden más galaxis távolodik.
Mivel a Tejút maga is bizonyos irányban és rádiusszal halad, a szembeni pályákon haladó/keringő galaxisok "látszólag" növekvő sebességgel távolodnak.
Az ábra alapján az is következtethető, hogy a csillagrendszerek pályájuk érintkezési pontján egymásba ütközhetnek, ez újabb és jelentős változással jár, ami lényeges eleme az Univerzumnak!

Epilógus
Aki  egész idáig végigolvasta kérdezheti, hogy mit akarok én ezzel a cikkel, amikor már két remek elmélet is létezik?! Ez csupán kísérlet arra, hogyan lehet elképzelni az elképzelhetetlent, a végtelenséget, amelynek szinonímája ebben az esetben örökkévalóság.
A végtelen és örökkévalóság "ismeretében" az idealisták előnyben vannak, mert ők el tudják képzelni, hogy valamilyen Teremtő (öreg szakállas bácsi) "örökkévaló" és "végtelen" bölcs és jóságos. Tehát a meglévő és "kézzelfogható" (érzékszerveinkkel tapasztalható) anyagról nem tudják elképzelni, hogy örök, de egy kitalált fantázia személyről (nevezhetjük Istennek is) igen.


Vissza a témához (Ismeretek)