Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





Vita-cikkek

Gondolatátvitel (telepátia)

Ha valamire gondolunk, akkor az ahhoz tartozó összes élmény-emlék-képét, a kiváltó, vagy kiváltott érzelmeket, a hozzá tartozó hangot és illatot, a lexikális adatokat stb. tartalmazó sejtcsoportok között is állandó és folyamatos "összeköttetés", vagyis jeláramlás folyik. Máshogyan kifejezve, minden gondolat egy sokezer idegsejt dinamikus térbeli hálózata. Azért dinamikus, mert a gondolat jelenléte alatt ezen hálózaton bióelektromos jelek száguldoznak (ezrével).

Kíséreljük meg a lehetetlent! Először egy bevezető példa: megegyezünk, hogy mind a ketten egy dologra fogunk gondolni. Pl. az első csókra. Nyilvánvaló, azaz könnyen belátható, hogy mindenkinek egyéni élete és élettapasztalata, lehetősége és ismeretsége alapján más és mást jelent a fogalom. Annak is nyilvánvalónak kell lenni, hogy az egyes személyeknél különböző számú idegsejtekből álló hálózat nem lehet azonos. Egyszerűbb szó pl. alma esetén is ki van zárva, hogy azonos mintázat, azonos helyen és azonos számú idegsejt összeköttetéséből alakuljon ki.

Figyelem fontos, másik lehetetlenség! Tegyük fel lehetséges, hogy gondolatomat (jelen esetben: fogkefe) tartalmazó 12743 idegsejt térbeli hálózatát egy az egyben átmásoljuk valaki agyába. Kérdés, mire fog gondolni? Valószínűleg azt, hogy részeg, mert nincs értelmes gondolata. Már maga másolat elhelyezése is megoldhatatlan probléma, mert az idegsejtek nem azonosíthatóak. (A számítógépnél más a helyzet, ott lehetséges programot, képet, vagy adatokat meghatározott memória címre küldeni.)

Most nézzük meg azokat a "gondolati hullámokat"!
Sajnos itt elengedhetetlen némi fizikai ismeret. Ha egy vezeték két vége között feszültség (potenciál) különbség van, akkor ott áram folyik és elekromágneses teret indukál. Méghozzá az áram irányát tekinve az erővonalak bal irányúak és merőlegesek az áram irányára.
 A mágneses indukció mértékegysége a T(esla). Néhány adat a mágneses tereket illetően : a Föld mágneses tere az egyenlítőn 31 µT (3.1* 10-5 T), az 50 fok szélességen 48 mikrotesla (4,8*10-5 T); az emberi agy mágnese tere ennek az egy milliomodrésze, azaz ca. 40 pikotesla( 4*10-11 T); nagy patkómágnesé 1 millitesla ( 10-3 T).
Tehát az agy (és nem a gondolat!!) elektromágneses tere "rettenetesen" kicsi, a frekvenciája is alacsony 7 és 40 között. Azt a minimális jelet, ami az agyból kisugárzik sokszázszorosára fel kell erősíteni, hogy érzékeny műszerek láthatóvá tegyék, de nem a gondolatot, hanem az agy-rész helyi-működésének létét, vagy hiányát.
Miként előzőleg kifejtettem, a gondolatot képező idegsejtek térbeli hálózatot jelentenek, így az elektromos jelek áramlásának sokezer, különböző iránya van, eredőjük meghatározhatatlan! Sem az amplitudója, sem a fázisa, sem a frekvenciája (színuszos jel 3 fő paramétere) az EEG által előállított jelnek nincs, nem lehet összefüggése a gondolat tartalmával!

 Az ember, mint vevőkészülék (" miért ne lehetnénk vevők is kívülről érkező")
Mondhatnám azért nem, mert az emberi faj kifejlődésekor még nem tudott a rádióhullámokról, adó és vevőkészülékekről, és főleg a rezgőkörökről, ami pedig jól jönne az agyban a vételre.
Szóval az agy nincs berendezkedve - az érzékszervektől eltekintve - kívülről jövő jelek feldolgozására. Ez abból is tapasztalható, hogy annak ellenére, hogy fejünkre és egész testünkre záporoznak a legkülönbféle erősségű, frekvenciájú elektromos hullámok és általuk információk, legfeljebb fejfájást tapasztalunk!
Milyen szerencse, hogy nem létezik a gondolatátvitel! Tudnillik akkor villamoson, buszon, emberek csoportosulásában nem lehetne gondolkodni. Egymás gondolatai úgy összezavarnák az agyakat, hogy tökéletes tohuvabohu állna elő.

Hogy ne egyoldalúan számoljak be a problémáról, alább adok egy linket, ami a gondolatátvitelről szól. Valamelyest természettudományi és fizikai ismeretekkel rendelkező olvasók közül csak azoknak ajánlom olvasni, akik erős idegzettel rendelkeznek. A fizikában járatlanok nyugodtan olvashatják, mert valószínűleg szellemi magaslaton fogják magukat érezni.

Itt van ez a csodálatos cikk!

Nem állhatom meg, hogy az alábbi mondatot ne idézzem, mert "falrengető"! "A tobozmirigy ugyanis a gondolatátvitel szerve, éppen úgy, mint ahogy a szem a látás, a fül a hallás szerve."
A világ neurológusai erről nem tudnak, mert szerintük a melatonin nevű hormont termeli, aminek fontos funkciója az ébrenlét és alvás ritmusának ellenőrzése.
"A tobozmirigy szintén az agy része. Egy különleges hormont, a melatonint termeli, amely a cirkadián ritmusok fő szállító eszköze a vérben. Ezáltal a ritmikus információ, már nemcsak idegi-elektromos úton, hanem oldott állapotban is terjed; eljutva oda is, ahova a másik esetleg nem. " (http://hipofizis.hu/biologiaiora.php)
Utolsó megjegyzésem: tobozmiriggyel minden állat, a legkezdetlegesebb is rendelkezik

Vége

Vissza a témához (Vita-cikkek)