Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





Táplálkozás

Élelmiszeripar (Élelmi-vegy-szerek)

Előszó

A villásreggeli

Az immunrendszer alapfokon

Ködösítés

Ámítás, félrevezetés

Édesítőszerek. Az aszpartam(E951)

Édesítőszerek. A cyklamát(E952)

Édesítőszerek. A szukralóz(E955)

Ízfokozók. A glutamat (E620-625)

Tartósítószerek

Antioxidánsok. Butil-hidroxi-anizol, BHA(E320)

Többféle felhasználás. Di- és poli-foszfátok

Színező anyagok. Tartrazin (E102)

Zárógondolatok

E-számok 3 csoportja




1. Előszó
A társadalom és technika, de az élet minden vonalán, így a táplálkozásban is az USA-é a vezetõ szerep, õ a példakép. Ez azt is jelenti, hogy a világ egyéb részeihez viszonyítva idõben min. 10 évvel megelõzi a többi társadalmat és rajta keresztül a "jövõbe" látunk. Például ami a táplálkozási kultúrát és annak hatásait illeti. Évtizedekkel ezelõtt az USA-ban indult el az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása és manapság a fogyasztott élelmiszer több, mint 50%- a ilyen termék. Melyek a következmények?

Amerikai egészségügyi szakértõk szerint a lakosság ca. 70%- a allergiában és (ami nem ugyanaz) bizonyos anyagok elviselhetetlenségében szenved. Az allergiában szenvedõk számaránya Európában 30% és évenként növekszik. Négy-öt év mulva 50% várható. Az USA-ban a népesség 50%- a, Svájcban az iskolás gyermekek 25%- a, Németországban 30%- a túlsúlyos, elhízott, ami vérkeringési, szívmûködési és izületi betegségekhez vezet.

A fejlett nyugati / ipari államokban statisztikailag kimutatható, hogy 8-10 évente megduplázódik az asztma betegek aránya és évente 180 ezren halnak meg világszerte a régen ritkán elõforduló betegségben. A rákos betegségek is különösen a tüdõ-, gége-, mell-, prosztata-, máj-, vér-rák, stb. is szedik áldozataikat mind nagyobb számban és ami a legfeltûnõbb már gyermekek is szenvednek olyan betegségekben, ami azelõtt csak öregek "kiváltsága" volt. Azelõtt alig, vagy nem is ismert betegségek ütik fel fejüket.

Ugyancsak szaporodnak az idegbetegségek különbözõ fajtái, egyrészük szintén már gyermekkorban. Az USA-ban a rákos gyermekek száma 1975 és 2000 között 33%- kal nõtt, több, mint 9 ezer gyermek szenved vese-, csont-, vér-rákban, vagy agydaganatos. Németországban évente 1800-2000 gyerek lesz rákos.
Sõt már az anyaméhben "problémák" merülnek fel. Az USA-ban évente csaknem 3000, Angliában ca. 1500, a világban a születettek 1-5%- a velõcsõzáródási rendellenességekkel (spina bifida, vagy anenzephalie) születik. A férfiak magtalanságának terjedése is komoly probléma. Svájcban a fiatal házasságok 20%- a terméketlenség miatt gyerektelen.

Természetesen a kiváltó okok összetettek: ártalmas anyagok a vízben, a levegõben, a tisztítószerekben és az élelmiszerekben, Csernobil, Fukushima és elektroszmog. Több ok véletlen összejátszása is lehetséges. Általánosan és régóta ismert az alkoholizmus és a dohányzás egészséget károsító hatása.

E cikkben csak az élelmiszeripar "áldásos" tevékenységével foglalkozom. A cikk végén található a témához kapcsolódó cikkek linkje. Azon cikkek listája, amelyekre késõbb utalni fogok, vagy idézek belõlük.

Ezt az idézet elején a link sorszámával (pl.: 1.*) jelzem.
Mivel tárgyi összefüggésekre fektetem a hangsúlyt és nem a technikai, biológiai-szakmai anyagot akarok ismertetni, a következõ javaslatom van: akit biológia (és ezen belül az immunitás) részletesen érdekel, nagyon jól teszi, ha az 1.sz. linken elolvassa Dr.Erdei A. professzornõ cikkét.
Aki ezt mellõzi, az legalább az 5.sz. linken "Élelmiszereink kozmetikumai az adalékanyagok" cikket feltétlenül olvassa el. Nem nagyon hosszú és lényeges ismereteket közöl, amit nem árt tudni.
Aki azonban részletesen akarja magát kiismerni azokban az anyagokban (vegyszerekben), amelyeket naponta táplálkozás közben elfogyaszt, annak ajánlom a 3.sz. link tartalmát.
A szóbanforgó vegyszerek, kémiai vegyületek száma, az aromákat leszámítva több száz, aromákkal együtt több ezer darab. Amerikában minden újszülött köldökzsinórja 287 ipari és mezőgazdasági vegyszert tartalmaz!
(aroma anyagokból (ca. 5 ezer ismeretes) az Európai Élelmiszerhatóság (EFSA) szerint 2800 félét használ(hat) az élelmiszeripar és ebbõl a mennyiségbõl csak 2 ezret ellenõríztek egyáltalán, és 2007 végéig kellett a hiányzó 800-at vizsgálni egészségügyi szempontból.)

Az úgynevezett adalékanyagok egyrésze az emberi szervezetben amúgy is elõforduló vegyület (pl.glutaminsav / glutamat), másik része növénybõl, vagy állati szervbõl kivont "természetes anyag" (pl.mannit, szorbit, lecitin), a harmadik teljesen mesterséges úton, vagy gén manipulációval elõállított vegyület (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös).

Mielõtt az adalékanyagok bármilyen élettani szerepét, hatását kritizálnám, vagy minõsíteném, javaslom fogyasszunk el egy kiadós villásreggelit (a következő fejezetben)!

Linkek:
1.# Dr.Erdei A. cikke
2.# Dr Gunda Tamás cikke
3.# Adalékanyagok listája
4.# Az E-számok listája
5.# Átfogó értékelés
Figyelem! A cikket 3 évvel ezelőtt írtam és most leellenőríztem a linkeket: http://www.mindentudas.hu/erdei/20030428erdei1.html
http://www.gunda.hu/e_num/
http://www.e-szamok.hu/
http://www.zpok.hu/fogyved/e-szamok/eanyagok.html
http://egeszsegesen.freeweb.hu/elelmiszer_kozmetikum.html

Egyik sem működik, úgylátszik visszavonták őket (nekem volt igazam???!!)

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

2. A villásreggeli

Tegyük fel, hogy Berlinben egy átlag-hotelben a következõket választottuk ki a svédasztalról kiadós reggelinek: kakaó, kenyér, kifli, szalámi, sonka, vaj, zöldpaprika, gyümölcsíz, kóla, sütemény, aszaltgyümölcs.
Ha lehetséges lenne ugyanezt az összeállítást egy száz évvel ezelõttivel összehasonlítani, a következõ tényre bukkannánk: a manapság kapható reggeli viszonylag kevesebbe kerül, mint régen, ennek ellenére viszont sokkal több (idegen) anyagot, vegyületet veszünk és eszünk.

A "villásreggeli" anyaglistája:
nátrium-nitrit E250, ortofoszforsav E338,
mono-, di-, tri-nátriumfoszfát E339,
mono-, di-, tri-káliumfoszfát E340,
mono-, di-, tri-kalciumfoszfát E341,
mono-, di-magnéziumfoszfát E343,
difoszfát sók E450, trifoszfát sók E451,
nátrium-, kálium-, kalcium-, nátriumkalcium- polifoszfát E452,
nátrium-aszkorbát E301, nátrium-citrát E331,
színezõ, fûszeraromakivonatok, természetes aromák,
mesterséges aromák, füst aroma, reakcióaroma(darálthús és szója),
glicerin zsírsav észtere E471, glicerin ecetsav észtere E472a, glicerin tejsav észtere ER472b, nátrium-alginát E401,
zsírsavak poliglicerin észterei E475, nátrium-propionát E281,
difoszfát sók E450, trifoszfát sók E451,
nátrium szulfit E221, kálium szulfit E225,
kalcium szulfit E226, nátrium glutamát E621,
alluravörös szinezék E129, brillantkék E133,
aszkorbinsav(C-vitamin) E300, káliumcitrát E332,
kálium szorbát E202, kálium benzoát E212,
gumiarabikum E414, koffein, savópor, peszticid, nitrát.

(Nitrát ártalmatlan, de az emésztés folyamán nitrit, majd nitroszamin keletkezik.)

A felsorolás természetesen csak az engedélyezett vegyszereket tartalmazza, melanint, sztreptomicint, dioxint és más illegálisakat nem.

Körülbelül 60 vegyületrõl lehet beszélni, ami többé, kevésbbé idegen a szervezetünk számára és meg kell vele "küzdenie". Nem beszámítva a belélegzett levegõt a reggelizés közben, amely aktív, vagy passzív dohányzás nélkül sem steril, dohányfüsttel plussz 300-400 vegyület molekuláival gazdagabb.

A következõ elemi dolgokkal kell tisztában lenni: Nincs két ember a világon, akiknek teljesen (mikrobiológiai szinten) azonos szervezete lenne. Azonkívül a környezeti leterhelés is nagyon különbözõ. Egyesek állandóan, vagy idõlegesen orvosságot szednek. Tehát az adalékanyagok ártalmatlan, vagy káros voltát meghatározni felelõtlen nagyképûség.

Mégis az adalék anyagok ca. 90%-a rendelkezik az úgynevezett határértékkel, amely hatóságilag meghatározott és állítólag ezen alul nem veszélyes az egészségre. Megjegyzendõ, hogy e határértékek az élelmiszeripar és lobbija hathatós "segítségével" jött létre.
Azonkívül a tûrési vizsgálatokat az egyes anyagoknál külön-külön és ideális alapfeltételek mellett végezték. A mindennapi életben azonban, amit a villásreggelimmel is példáztam, a vegyszerek tömegét nyeljük, ami a gyomorsavval keveredve újabbakat állíthat elõ.
Hogy ezzel az eleggyel mi történik és milyen hatással van a szervezetre, nem vizsgálták, de nem is lehetséges megvizsgálni. A legjobb esetben is csak egyetlenegy emberre, a vizsgálat alanyára lenne érvényes!

Egy érdekes példa arra, hogy a határértékek az ipar (a technológia) szükségletének és nem az emberi szervezet tûrõképességének megfelelõen van megállapítva.
A difoszfátokból (E452) a tej literenként csak 1 milligrammot tartalmazhat, a húsáruk kilónként 5 grammot, azaz 5000 milligrammot.
Ha negyed liter tejet megiszom és 200 gramm felvágottat elfogyasztok, jó esetben 1 gramm polyfoszfátot nyeltem le. Ez most sok, vagy kevés számomra?
Arról nem is beszélve, hogy a nap folyamán még egyebekben is kaphattam belõle néhány grammot. Ha felvágotton keresztül jut a gyomromba a méreg, akkor ötvenszeresen többet elviselek, mint ha tej segítségével nyelem?

A polyfoszfát (Ortofoszforsav(E338), nátrium-ortofoszfát(E339), kálium-ortofoszfát(E340), kalcium-ortofoszfát(E341), magnézium-ortofoszfát(E343)) majdnem mindenben megtalálható, mert nemcsak savszabályzó, hanem konzerválószer, antioxidáns, stabilizálószer, emulgátor és töltõanyag is.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

3. Az immunrendszer alapfokon

Az ember (és állat) szervezetének védelme, integritásának biztosítása a feladata az immunrendszernek. Ez bonyolult folyamatok révén valósul meg, amire nem szándékozom kitérni. Aki részletesen meg akarja ismerni, hogyan mûködnek a falósejtek (makrofágok, granulociták), a természetes ölõsejtek, mik a makrofágok, a limfociták, mit nevezünk természetes-, mit adaptív-immunitásnak stb., az a szakirodalomból tájékozódhat.

Abban természetesen az immunrendszer az utóbbi évtizedekben elszaporodott problémáiról, a betegségekrõl is szó esik, de az okokról csak nagyon rudimentáris utalásokat olvashatunk.
Érthetõ, mert hatalmas gazdasági érdekek játszanak szerepet. Bárhol bármit olvasunk az allergiáról, immunbetegségekrõl, a tulajdonképpeni okokat kerülik a szakemberek mint a forró kását.
Képzeljünk el egy fallal körülvett középkori várost egy nagy kapuval. A várost iparosok, kereskedõk, hivatalnokok és a környezõ földeket mûvelõ parasztok népesítik be. Abból a célból, hogy a városba rosszakaratú idegen, tolvaj, rabló ne jöhessen be, a városban rend és biztonság uralkodjék, a tûz esetén oltás legyen, egy csoport férfiú csak ezekkel a feladatokkal van megbízva. A 20 fõs csoport 10 tagja a fõkapunál teljesít éjjel-nappal szolgálatot, 4 a városfal tetején , négy a városon belül járõrözik, 2 a szervezésért felelõs.

Mi történik, ha egy rablóbanda éjjel létrát támaszt a falhoz és be akar hatolni a városba. A védelmi csapatot oda összpontosítják, a falakról, a városból és ha nagyon szükséges a fõkaputól is elvonnak néhány embert. Ha a város másik oldalán is egyidejû támadás van, és égõ fáklyát dobtak egy fatetõre ugyancsak sok dolga van a védelmi csoportnak. Elõfordulhat, hogy a fõkapu ellenõrzés nélkül marad és besétál az ellenség.

Visszatérve az emberi szervezetre az immunrendszer fõ hadszintere a legnagyobb veszélyt magában hordozó légutak (a város fõkapuja), mert ezen a nyíláson jöhetnek be legkönnyebben a mikróbák, bacillusok, idegen anyagok stb. Másodsorban az emésztõszervek és bemenete, a szájnyílás problémás.
Nos, minthogy a várost védõ egység ereje sem végtelen és túlerõ ellen tehetetlen, ugyanúgy, ha a szervezetbe folyamatosan és nagy mennyiségû idegen anyag kerül, amivel a szintén nem végtelen energiájú immunrendszer nem bír, akkor felborul az egyensúly, meggyengül (a fõkapu) a légutak védelme -asztma-.

(1.*)_"Talán az eddigiekbõl is jól látszik, hogy mennyire bonyolult immunrendszerünk mûködése, és érthetõ, hogy kisiklása kóros folyamatok kialakulásához vezethet. ..............................Az immunrendszer fokozott mûködése okozza az allergiás reakciók kialakulását. Ma már népbetegségnek is nevezhetjük ezt a túlérzékenységi reakciót, mivel minden ötödik embert érint."

Az allergiával, helyesebben az immunrendszer zavaraival (" fokozott mûködés","kisiklás") kapcsolatban néhány laikus gondolat.

Az a személy, aki átültetett szervvel rendelkezik naponta (szervtõl függõen) 27-30 tablettát kell, hogy szedjen abból a célból, hogy az immunrendszerét annyira legyengítse, hogy az ne dobja ki a beültetett szervet.

Tehát ca.10-30 vegyület alkalmas arra, hogy az immunrendszert csökkentett mûködés irányába befolyásolja. Azt hiszem nem légbõl kapott elképzelés, hogy ha a rendszer bizonyos vegyület molekuláival egyik irányban befolyásolható, akkor létezik olyan vegyület is, amely a fokozott mûködésre serkenti a rendszert.

Az élelmiszeradalékanyagok egyben az orvosságok segédanyagai is, tehát elképzelhetõ, hogy néhány, vagy azok esetleges reakciója a szervezetben az immunrendszert ebben az irányban befolyásolja. Feltételezem, hogy e szakterületen kutató szakemberek ezeket a vegyületeket ismerik, de senkinek sem érdeke nyilvánosságra hozni, a kutatásról nem is beszélve!
Nem babra megy a játék! A különféle adalékanyagokból világszerte egyenként néhány millió tonnát gyártanak nem kis nyereséggel! Az emberek egészsége igazán másodrendû kérdés ilyen esetekben.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

4. Ködösítés

Az általam ajánlott Erdei professzornõ cikkébõl idézem a következõ mondatot:

(1.*) "Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezõk (az ún. allergének: pollen, házipor, állatszõr stb. jelenléte) és az immunrendszer szabályozó mûködésének zavarai is szerepet játszanak. "

Már a sorrend is érdekes,
1. öröklés (ez egyáltalán nagyon kétségbe vonható!)
2. allergének (itt egyszerûen az évmilliónyi éves természetes dolgokat az ember "ellenségének" kiáltunk ki!)
3. az immunrendszer zavarai (nagyon szemérmesen kifejezve a lényeg, az okok elhallgatásával.)

Az élelmiszeripar befolyása nélkül kb. ezt írta volna egy professzornõ:
Az allergia kialakulása az immunrendszer túlterhelésének következménye a szervezetbe nagymennyiségben bekerülõ, attól idegen anyagoktól, amelyek táplálkozáson és lélekzésen keresztül történik.

Elrettentõ példának az élelmiszeripar hatalmának és a tények ködösítésének szemléltetésére a linklista 2.sz. címét ajánlom: Dr. Gunda Tamás cikkét.
Bár nem szakterülete a cikkírónak e téma, valamitõl, vagy valakitõl indítatva érezte magát, hogy gusztust csináljon az egyszerû fogyasztónak az adalék-anyagok habzsolására.

Négy esztendõvel ezelõtt (2008-4) kivétel nélkül mindenegyes E-szám mellett a jobbszélen az "ártalmatlan" minõsítés díszelgett. Azóta (2005) egy kicsit változatossá tette a listát, mert itt-ott ilyen minõsítést is olvashatunk: "Nem engedélyezett", "Ha nem teljesen tiszta, nagyon ritkán allergia", "Nem ártalmas", "Nem mindenütt engedélyezett", "Ártalmatlan(?)", "Néha fokozott érzékenység","Órák alatt ártalmatlanná bomlik", "Nem használják".

A zöldszínû "E..." számra kattintva az anyag bõvebb leírását olvasható!
A még nagyobb hatás kedvéért külön megjelölte azokat az adalékanyagokat, amelyek gyógyszersegédanyagok is (ez a szakterülete). Tehát örüljünk, hiszen ráadásként ingyen és recept nélkül orvosságot is kapunk. Ezzel kapcsolatban a következõ kérdés merül fel bennem: a gyógyszerben (is) elõforduló vegyület a szervezetben valamilyen hatást kell, hogy kifejtsen, különben nem lenne gyógyszersegédanyag.

A gyógyszer adagolással történik és az orvosnak tekintettel kell lennie a páciens egészségi állapotára, esetleges más gyógyszerre is, az alkalmazás esetén. Az élelmiszerben lenyelt vegyületeknek sem a mennyiségérõl, sem a hatásáról, sem az elviselhetõségérõl szervezetünk részére nem tudunk semmit!

Vettem a fáradságot és megállapítottam (Dr.Gunda listája alapján), hogy csak a villásreggeliben 16, azaz tizenhat "orvosságot" nyel az "egészséges" reggelizõ és akkor még nincs szó az egésznapi "bevételrõl"! Több esetben megemlíti Gunda Úr, hogy a szervezet kiüríti az illetékes anyagot. Az gyógyszerek anyagait is kiüríti? Minden hatás nélkül? A gyógyszerek csak placebó hatást fejtenek ki?

A következõ részben nem másról lesz szó, mint a "Demokrácia gazdasága, gazdaság demokráciája(1.-rész)."címû cikkembõl idézett mondat:
"Az egyéni üzleti-haszon növelésének érdeke, a természet (anyag és ember) e célból való kihasználása, felette áll minden más kollektív érdeknek."
és a leírt gazdaságpolitikai folyamat:
___1.fázis: Többé kevésbbé független tudósok, szakemberek felhívják a figyelmet valamire, ami a környezetünkben káros hatást vált ki.(az idõ telik!)
___2.fázis: Hozzánemértõk egyrészt, anyagilag a kártevésben érdekeltek, valamint ezek fizetett ügynökei másrészt, tagadják a jelenséget. Ugyanakkor igyekeznek az illetõ szakembereket lejáratni, nevetségessé tenni, elfogultsággal, pánikkeltéssel gyanúsítják meg õket..(az idõ telik!)
___3.fázis: Az ipari tõke által fizetett "független szakértõk" tudományosan bizonyítják, hogy a jelenség nem létezik, a reklamálók rosszul következtetnek..(az idõ telik!)
___4.fázis: Mivel mind általánosabban terjed a felismerés, következik az olyan megnyilatkozás, hogy nem lehet egyértelmûen az okozati összefüggést bebizonyítani..(az idõ telik!)
___5.fázis: Idõvel az okozati összefüggés bebizonyított. Az ipar, arra hivatkozik, hogy a törvények által elõírt határértékeket betartották. A politika felelõs! .(az idõ telik!)... stb.
___6.fázis: A politika megrendeli a határozatához szükséges szakértői véleményeket..(az idő telik!)
___7.fázis: A politika intézkedik, vigyázva arra, nehogy kellemetlenséget okozzon az iparnak, inkább károsodjon a fogyasztó. Ha megtiltja valaminek a gyártását (pl.DDT ), akkor arra mindíg hosszú határidőt ad. Több esetben a gyártó önkéntességére alapoz...(az idő telik!)
___8.fázis: A fogyasztók szemrehányásaira a késedelem miatt a politikusok azzal válaszolnak, hogy a tudomány sem volt egységes a megitélésben, és ők csak megalapozott ismeretek alapján dönthettek
Az érvényességének bizonyításáról az élelmiszeriparral kapcsolatban a következő fejezetekben.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

5. Ámítás, félrevezetés

Kezdem egy intervjú részlettel.
Az újságíró kérdése:_"Új keletû dolog-e az élelmiszerekkel kapcsolatos kétkedés, vagy már õseinknek is lehettek hasonló problémái?"

Dr.Gunda válasza:_"Ez egyáltalán nem új keletû dolog. A bor és tej, a tejtermékek hamisítása például nagyon régóta ismert ténykedés. ............gondoljunk csak a piros paprika körüli nem túl régi botrányokra, vagy az egyik szomszéd országban a bor etilénglikolos "kezelésére" néhány évvel ezelõtt. Olvassuk el például ezt a borhamisítással foglalkozó cikket a Chemonet honlapján. ...........Érdekes egyébként eltöprengeni azon, hogy mit tartunk hamisítottnak és mit nem. Ebben a bevett szokásoknak, hagyományoknak is nagy szerepe van. A cikóriából készített italt pótkávénak hívjuk, s a valódi kávéval készült keveréke hivatalosan is árusítható termék, nem tekintjük hamisított kávénak."

Megjegyzésem(1): az kérdezõ nyilvánvalóan az adalékanyagokra célzott kérdésével, amit Gunda Úr finoman megkerült és a hamisításokra utalt válaszában, aminek az égvilágon semmi köze az adalékanyagok problémájához.

(3.*)_"Már számos problémáról hallhattunk az ételadalékokkal kapcsolatban. Szeretnénk a tévhiteket és a kételyeket eloszlatni. Igen, valóban vannak veszélyes ételadalékok, ezekrõl azonban többnyire tudunk is. Ez nem azt jelenti, hogy ilyenekkel nem találkozhatunk, csupán azt, hogy mérsékelt fogyasztásukkal az esetleges kellemetlen szövõdményeket kiküszöbölhetjük"

Megjegyzésem(2): Nesze semmi, fogd meg jól!

Hans-Ulrich Grimm élelmiszer szakértõ szerint az élelmiszeripar késztermékei életrövidítõek.
Konzerválóanyagok: Nátriumdiszulfit (E223). A bélben lévõ agresszív baktériumok szaporodását serkenti, melyek megtámadják a bélfalat.
Reklamációjára a Nestlé: "hatóságilag engedélyezve, ezért abszolút ártalmatlan."
Arra a kérdésre mennyit lehet fogyasztani belõle a bél károsodása nélkül, senki nem tud válaszolni.
Azt mondják: "A fogyasztó viseli a felelõsséget!"

Megjegyzésem(3): Ha az iparnak sikerült lobbizásával a politikát rávenni az engedélyezésre, abból magától értetõdõen következik, hogy nem káros az egészségre!??

Hova vezet az evés amerikanizálódása? Meg kell nézni, hogyan néznek ki az amerikaiak. Kövérek, mert sokat és ipari élelmiszert fogyasztanak.
Még jelenleg sincs a szakemberek között egyetértés abban, hogy a szervezetünkbe bekerülõ alumínium okozhat-e Alzheimer- kórt. Ugyanakkor egy elõzetes vizsgálat szerint az Alzheimer- kórban szenvedõk között feltûnõen sokan fogyasztanak rendszeresen magas alumíniumadalékkal készült élelmiszereket, például gabonadesszerteket, amerikai sajtféléket, csokoládépudingot, csokoládé-készítményeket, sót és bizonyos rágógumifajtákat.

Miért is van szükség adalékanyagokra az élelmiszer ipari elõállításakor?    
Az általános koncentrálási törekvés miatt, ami a termelékenység és a profit érdekében történik.
Megnövekszik térben és idõben az élelem útja a termelõtõl, a feldolgozó ipar és a kereskedelmen keresztül a fogyasztóig. Szállítás és fõleg a feldolgozás tönkreteszi a nyersanyag minõségét, tápértékét, alakját, színét, izét, annyira, hogy azt a fogyasztók megtévesztésére mesterségesen fell kell "javítani", azaz színnel, aromával stb. ellátni.
Az élelem aromaanyagokkal bolonddá teszik, félrevezetik az ízlést.
A félvilágot bejárt és értéktelen árút "muszáj feljavítani".A kereskedelem érdeke a tartósítás, tehát a konzerváló, antioxidáns vegyszerek sem hiányozhatnak.

Az adalékanyagok engedélyezése és a határértékek meghatározása az ipar és kereskedelem érdekeinek, technikai szükségleteinek érdekében, és nem a fogyasztók egészségének védelmében történik.  Az aroma-anyagok nélkül sok élelmiszer íztelen lenne, de a mesterséges aroma-anyagok tompítják az íz érzéklését.  
Ha a vásárló a szaftos epret, vagy a duzzadó cseresznyét látja a joghurtos poháron, telezöld borsót a konzervosdobozon, vagy a készétel-csomagolásán egy tányéron gőzölgő spagetti lát vérvörös paradicsomszósszal, összefut a nyál a szájában.

Az élelmiszergyárak üzenete: Aki ezt veszi, az egy jóízű terméket kap természetes nyersanyagokból a természet kertjéből.

Az igazságra azonban az apróbetűs tartalomlista derít fényt, amikor kiderül, hogy az íz éppenhogy nem a természettől, hanem a retortából származik. Az aromák előállításához sokszor nem éppen gusztusos alapanyagból indul ki az ipar, mint pl.fa, halhulladék, penészgombák stb.
Az aromákkal a vegyipar olyan ízeket és tartalmat varázsol az élelmiszerbe, ami nincs benne. Az ipar szerint viszont az aromák biztosítják, hogy a termékeknek jó íze van és tartósíthatóak. Az élelmiszerek 15-20%-a aromával ízesített és ez az arány állandóan növekszik.  
Nemcsak a joghurtokban, fagylaltokban, süteményekben, levesekben és italokban, hanem olyan egyszerű élelmiszerekben is, mint dobozos- borsó, -uborka, -mustár, margarin és burgonyapüré is tartalmaz mesterséges aromákat.
Az aromák nemcsak illatot és íz adnak az élelemnek, hanem elnyomják az íz-hibákat, különbségeket és a termékek mindíg azonos ízűek függetlenül a szezontól, az érés fokától, az előállítási technológia változatától és helyétől.

Egyik nagy aromagyártó cég a német Symrise Holzminden-ben közel 1.5 milliárd € forgalmat bonyolít le évente. Körülbelül 10 ezer aromakompozíciót gyárt és ajánl a cég. A vanillia-aroma termelést 1874-ben kezdék el tűlevelű fák kérgének szaftjából. Egy kiló valódi vanillia 75 €-ba kerül, ugyanazt a hatást 25 gramm mesterséges vanilliával el lehet érni és csak 25 centbe kerül.
Az élelmiszeripar nemcsak a drága alapanyagoknál spórol, hanem az előállításnál is. Intenzív sütés helyett aromát adnak a húshoz, a drága füstölés helyett "füst"aromával dúsítják.

Ha valamely csomagoláson a felirat szerint "természetes aroma" az adalékanyag, az csak azt jelenti, hogy előállításához növényi, vagy állati alapanyagból indultak ki, amit azután enzimatikai, vagy mikrobiológiai eljárással, pl. fermentálással nyertek.  "Természetes málnaaroma" nem azt jelenti, hogy málnából készült, hanem cédrusfaolaj kivonat, mely a málna ízére hasonlít. A vanillia aroma a papírgyártás hulladékanyagából a szulfitlúgból készül.

Vannak persze "természetszerű" és "mesterséges" aromák is. Például, ha a szintétikus vanilliának a molekuláris felépítése megegyezik az eredeti vanilliával, akkor természetszerűről van szó. Mesterséges vanillia azt jelenti, hogy az aromaanyag etylvanillin nevű vegyszer, amit a kémikusok állítottak elő, természetben nem fordul elő. Viszont kétszer-háromszor erősebb vanillia illata van, mint az eredetinek.

Olaszországban van egy igen ízletes paradicsom, a Corbarino ! Olasz laboratóriumban kielemezték az összetevőket (100-nál több!), ami a jellegzetesen luxus-jó ízt adják a paradicsomnak. Valódi Corbarino paradicsom ipari feldolgozása sokba kerülne, ezért olcsó intenzíven termesztett paradicsomot a megfelelő számú aromával hamisítják.

Nemcsak a gyártott élelmiszerek ízére vannak hatással az aromák, hanem a jelenlegi és főleg a jövő generáció ízlésére is. Ismeretes, hogy mindenkinek legjobban az anyja főzte ízlik. Miért? Mert az anyatej után az első élelmiszereket (a múltban és normális körülmények között) az anya készítette a csecsemő részére és az első ízek akkor és úgy tárolódtak az illető agyában és azután ahhoz hasonlít. Ezért, ha a kisgyermek erősen aromatizált étellel ismerkedik meg, hamarosan mint természetes ízt veszi tudomásul és csak az fog ízleni neki felnőtt korában is.

Egy kis példa. Egy 56-os magyar, aki Amerikában nősült és fia ott született, kb. 10 évvel ezelőtt ősszel felnőtt fiával Magyarországra látogatott. Az apa előre örült, hogy végre a zamatos magyar gyümölcsöket eheti, amivel Amerikában nem találkozott. Mikor boldogan ette a besztercei szaftos szilvát és megkínálta fiát, az a szilvát borzasztóan rossznak találta, mert nem "szilvaíze" volt. Az apja hiában bizonygatta, hogy ez a szilva fiam, nem amit Amerikában eszel.

Minden más iparral ellentétben a vegyipar (annak minden ága!) egyedülálló abban a tekintetben, hogy kereslet állandó növekedését biztosítani tudja, mert termékei, illetve azok hatása a keresletet bővítve újratermeli. Így termelés és profit növekedését automatikusan magával hozza.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

6. Édesítőszerek. Az aszpartam(E951)

(6.*)_"Idõnként nem tudományos álhírek jelennek meg a sajtóban, amely szerint az aszpartam árt az egészségnek. Erre megfelelõ választ ad az Angol Élelmiszeripari Szabványok Hivatalának (Food Standards Agency) közleménye. Ez egy angol állami független intézmény. Az alábbiakban közöljük a jelentés fordítását:
"Az aszpartam egy intenzív édesítõszer, körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor. Üdítõitalokhoz és egyéb kis energiatartalmú vagy cukormentes termékekhez használják fel világszerte, több, mint 25 éve. Gyakran az eredeti márkanevén Nutrasweet-ként említik. Az alapanyag-listákon vagy ''aszpartam''-ként vagy ''E951''-ként kerül feltüntetésre."

Megjegyzésem(4): Aki nem hiszi, olvassa el mégegyszer a CANDEREL cég honlapján, hogy mit is állít a cég!! Azt, hogy az aszpartam nem árt az egészségnek, és ezt egy olyan közlemény idézésével "igazolja", amelyben egy árva szó sincs az egészségre való bármilyen hatásról. Csak az anyag rövid leírása. Hol van itt a "megfelelõ válasz"?

(6.*)_" Az édesítõszerek, az élelmiszeripari adalékanyagok igen szigorú szabályozás alatt állnak, csak akkor használhatók, ha a biztonságukat száz százalékosan megállapították."
Megjegyzésem(5): Ez akkora hazugság, hogy ha nem vigyázunk, lefagy a számítógépünk. A "szigorú szabályozásról" késõbb még olvasható lesz néhány példa.

(6.*):_"Így pl. egy 1996 évi tudományos jelentés azt állította, hogy az Egyesült Államokban potenciális kapcsolat van az aszpartam fogyasztás és az agydaganat között. Ez errõl szóló jelentést az Egyesült Királyság Bizottságának szakértõi átnézték. A szakértõi jelentés hitelessége tekintetében kétségüket fejezték ki és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs ok az aszpartam használatával kapcsolatos aggodalmakra."
Megjegyzésem(6): Hogy mennyire nincs ok, az a késõbbiek folyamán kiderül. Az viszont nem derül ki, hogy a szakértõk milyen anyagi hasznot húznak az élelmiszeripar vezetõitõl.

Ha a linklistából a 2. sorra kattintva a Dr.Gunda cikk megjelenik és ott a zöld színû E900-999 számra kattintva megjelenik a csoport. Az E961 zöldszámra való újabb kattintással egy kisebb ablakban az aszpartam részletesebb leírása következik. Ezt feltétlenül el kell olvasni, ahhoz, hogy a továbbiak érthetõek legyenek. Mivel nem kértem engedélyt, nem idézhetem a szöveget.

Nemcsak ebben az esetben, de más anyagoknál is gyakran hivatkozik Gunda Úr arra, hogy a szervezetben is elõforduló "természetes" anyagról van szó, mintha ez a tény eleve bizonyítaná, hogy mesterséges, vagy a nagy mennyiségû bevitele probléma mentes lenne.  
Másik érv az ártalmatlanságra, hogy "engedélyezett". Mintha nem lenne világos, hogy az adalékanyagok engedélyezése és a határértékek meghatározása az ipar és kereskedelem érdekeinek, technikai szükségleteinek érdekében, és nem a fogyasztók egészségének védelmében történik. Ezt a tényt a késõbbiek folyamán néhány példa igazolni fogja.

Az aszpartám esetében elismeri, hogy metanol is keletkezik, és utal a fenilketonuriás betegekre.

Megjegyzésem(7): a fenilketonuirásoktól (0,00006%) eltekintve, mi a biztosíték arra, hogy minden emberi szervezet 100%-osan rendelkezik a szükséges a phenylalalinoxidase enzim mennyiséggel?

A kis mennyiségû metanolt lebontja a szervezet állítja Gunda Úr. Mi van, ha nagy a mennyiség és ha a szervezet mással is le van terhelve és "akadozik" a lebontás?? Az utolsó sorában 1-2 esetrõl ír, amelyet "nem lehet komolyan venni", állítása szerint.

Megjegyzésem(8): Nem 1-2 esetrõl van szó, hanem alaposan ellenõrzött adatokról. Persze "komolynak" csak azok a vizsgálatok tekinthetõek, melyet a vegyipar támogatásával történnek.

Nézzük a "komolytalan" vizsgálatokat!(forrás:http://www.chic.eur.ch/Deutsch/die_aspartam_krankheit.htm és http://www.prohumanitas.ch/pdf/Aspartam.pdf.)
Egy nemzetközi környezetvédelmi konferencián beszámoltak arról, hogy a multiple szkleroze és a lupusz járványszerûen terjed.A szakértõk vizsgálati szerint az aszpartam fogyasztása okozza.
Az emberi testben az aszpartam összetevõire bomlik: 40% aszparaginsavra, 50% fenilalaninra és 10% metanolra. Az aszpartam 28,5 C.fok felett formaldehyddé (formalin) és hangyasavvá alakul. Ez az anyagcsere túlsavasodását idézi (acidoze) elõ.
Formalin halálos idegméreg, a test nem építi le, hanem ott összegyûlik. A hangyasav extrém erõs méreg, ha a vérkeringésbe jut.
Az aszpartamból a chymotrypsin nevû enzim metanolt szabadít fel. Nagyon kis mennyiségben is hosszabb idõn keresztüli felvételnél a metanol akkumlálódik a testben és megtámadja az idegeket, különösen a nagyon érzékeny látó és halló idegeket.
A napi engedélyezett adag (Acceptable Daily In / ADI) metanolból 7,8 milligramm. Egy liter aszpartomot tartalmazó italban ca. 56 mg metanol van. A metanol mérgezés tünete hasonlít a multiple szkleróze krónikus betegséghez és helytelenül annak diagnosztizálták. A metanol által történt mérgezés azonban vakulást és halált okoz.

Azoknál a (helytelenül multiple szklerózenek tartott) betegeknél, akiknél az aszpartam fogyasztást leállították, megszûntek a tünetek, néhányan látásukat és hallásukat is visszanyerték.
A lupusz betegség a light kóla és pepsikóla ivók között terjed, akik naponta 3-4 dobozt isznak. Ha a beteg abbahagyja az kólafogyasztást a szimptómák megszünnek, de a következmények maradnak.

Dr.Russel L.Blaylock a Mississippi Orvosi Egyetemrõl több, mint 500 tudományos referenciára hivatkozva megállapította, hogy a szabad, kötetlen aminósavak (pl. aszpartamsav, vagy glutaminsav) erõs, krónikus idegzavarokat okoznak. Normális körülmények között az u.n. vér-agy-sorompó (BBB) megakadályozza, hogy a vérrel az agyba jusson ezen anyagok magas konzentrációja, de
... 1./ gyerekkorban ez még nincs kifejlõdve
....2./ nem az egész agy védelmére vonatkozik
....3./ egyes krónikus, vagy akut betegségben sérült lehet
....4./ nagyon nagy mennyiségû sav esetén tehetetlen az elárasztással szemben.
Aszpartam által okozott tünetek: izomfájás(fibromyalgie), görcsös fájdalom, érzéstelen végtagok, fejfájás, fülzúgás, izületi fájdalmak, depresszió, homályos látás, feledékenység.
(3.*)_"Érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. "
Amíg az orvostudományi kutatók az vegyipartól független része az aszpartam ártalmas voltáról van meggyõzõdve, addig az élelmiszer- / vegy-ipar és kiszolgálói tagadják a tényeket és állítják, hogy ártalmatlan.
Nagyon sok pénz, profit áll a kérdés hátterében. Az amerikai vegyi óriás a MONSANTO leányvállalata G.D.Searle génmanipulált batériumokkal nagyon olcsón állítja elõ. De nincs egyedül. A német Hoechst céggel, a japán Ajinomoto konszernnel együtt állítják elõ a világtermelés zömét. Több, mint 6000 italfajta és élelmiszerben található az ártalmas vegyszer. Kóla, joghurt, rágógumi, édességek, desszertek stb.

Jellemzõ: Olaszországban a nemzetközi rák- és környezet-tudományos konferencián a bolognai European Ramazzini Foundation for Cancer Research közzé tette a legújabb kutatásait a mesterséges édesítõkkel kapcsolatban. A gyártók nemcsak az egész kutatóintézetet munkáját megkérdõjelezték, hanem a kutatókat törvénytelen ténykedéssel vádolták meg, mert az adatokat nyilvánosságra hozták, elõzetes hatósági ellenõrzés nélkül. Becslések szerint több, mint 350 millió ember vesz magához rendszeresen édesítõszert, aminek 60%-a aszpartam.

Megjegyzésem(9): A 10 édesítõszer között (E950-E967) van, ami teljesen ártalmatlan, de valószínûleg nem olyan nyereséges!
(3.*)_"Az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítõszerként használják. Elsõsorban a diabetikus és "light" termékek édesítésére alkalmazzák õket. Általánosan elterjedt nézet, hogy az édesítõszerek segítségével egy csapásra le lehet fogyni. Ez nem így van, sõt a szerek pont a túlsúlyosoknak okoznak problémát. Egy 80000 nõvel végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítõszer-használóknál átlagban nagyobb mértékû volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágy-befolyásoló hatásával magyarázzák. Az édesítõszereket disznók takarmányában pl. étványnövelési céllal alkalmazzák. Egy részük természetes cukorjellegû anyag, más részüket szintetikusan állítják elõ. Megjegyzés: az E420, E421, E953, E965, E966, E967 nagyobb mennyiség fogyasztása esetén hashajtó hatású. Az E951 aszpartám fenil-alanin-forrást tartalmaz."

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

7. Édesítőszerek. A cyklamát(E952)

Az utóbbi idõben nagy reklámozással beindult egy kampány, az új (sötétszínû) teljesen cukormentes kóla érdekében. Miután meggyõzõdtem, hogy a tartalomban aszpartam és ciklamát szerepel édesítõszerként, felvilágosítás érdekében végig "pásztáztam" az internetet. Íme a beszámoló a ciklamátról:
A nagyon gyenge idegzetûek számára javaslom ismét Dr. Gunda Tamás összeállítását, ahol a 900-as listára kattintva azonnal látható, hogy a 952-es cyklamat "ártalmatlan"! Ha a zöldszínû számra kattintunk, kicsit okosabbak leszünk, vagy esetleg zavarba jövünk ekkora ártalmatlanságtól.
Aki teljesen meg akar nyugodni, az a 3, vagy a 4 sz. linkben olvashatja a következõket.
"E-952
Ciklaminsav és ciklamátok (nátrium-, kálium, kalciumsó)
Szerep: Ízfokozók, Édesítõszerek
Hatás: nagy mennyiségben karcinogén(rákkeltõ hatású)
Mesterséges édesítõszer, az USA-ban tiltott. Szacharinnal keverve van forgalomban. A ciklamát bekerülhet a méhlepénybe és az anyatejbe. A bélflóra ciklohexil-aminná alakítja át, ami - az állatkísérletek szerint - károsítja a herét és a spermiumokat. Az állatkísérletek - nagy adagokban történõ alkalmazás esetén - hólyagdaganatot jeleztek."
A fenti közlemény - az USA-ban tiltott - ugyan 38 évvel ezelõtt volt aktuális és legalább 24 éve nem stimmel, de mégiscsak megnyugtató.
Közvetve azt is tudjuk Gunda Úrtól, hogy az állatkísérleteket csak akkor kell figyelemre méltatni, ha nem jelez betegségtüneteket. Ha meg nagy mennyiségben rákkeltõ hatású, akkor csak az a kérdés hány mázsát kell megenni ahhoz, hogy egy kis rákot kaphasson a fogyasztó.
Nem lehetséges, hogy nem csak a mennyiség, hanem az egyén biológiai "állapotától, felépítésétõl, alkatától" is függ képzõdik-e sejtburjánzás, vagy sem??

Erõsebb idegzetûeknek és gyermekes olvasóknak ajánlom az alábbiakat.
A ciklamát nevû mesterséges édesítõ anyag fehér, szagtalan por, a cukornál 30-40-szer édesebb, a cyclohexylsulfaminsav és sói(Na,Ca).

A ciklamátot tényleg betiltották az USA-ban 1979-ben rákkeltõ hatása miatt. Feltételezésem szerint ennek oka az lehetett, hogy vagy -1._a Coca-Cola cég nem szándékozta alkalmazni; vagy - 2._ az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-Hivatal (FDA) szakértõi között a Kóla cég megbizottja (lobbi) hosszabb ideig beteg volt és nem tudta megakadályozni a betiltást.
Hamar rájöhettek a hibára, mert már 1984-ben közölte a "Cancer Assessment Commitee", hogy semmi baj, a ciklamát nem rákkeltõ.
Ezt egy évvel késõbb az "US National Academy of Sciences", mint "független" vizsgálat eredményét megerõsítette. Így a tilalmat feloldották, hála a Coca-Cola cégnek.
Bármilyen ártalmatlan, mégis tûrési határértékeket állapítottak meg világszerte. Ezek a határértékek országok szerint változó volt, a szerint milyen erõs volt az amerikai lobbi.
Köztudomású, hogy Brüsszelben 150 amerikai cég képviselteti magát egy céggel, aminek a lobbizás a feladata, így az EU környezet- és egészség-védelmi törvények már eleve felhigítva kerülnek megvalósításra.
A 80-as évek végén egyes országok megemelték a maximálisan felvehetõ napi mennyiséget pl. Dánia, Svédország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Svájc és Izrael. Az USA élelmiszeriparától függetlenebb államokban (Franciaország, Anglia), továbbra is tilos volt élelmiszerben felhasználni.
A Világegészségügyi-Szervezet (WHO) ciklamátból a napi megengedhetõ maximális bevételt (ADI) 11 milligrammban/testsúlykg-ként állapította meg. Az EU 1991-ben meghatározta, hogy az Unió területén engedélyezett a ciklamát használata. Így Franciaországban és Angliában is feloldódott a tilalom.

Röviden ismertetem a német az egészségügyi fogyasztóvédelem és állatorvostan szövetségi intézetének (BGVV) állásfoglalását 2001.május 31-én.
Az állásfoglalás arra hivatkozik, hogy az Európai Tudományos Élelmiszer-Bizottság (SCF) 2000 márciusában egy sor kiegészítõ vizsgálatok alapján a ciklamát végérvényes napi adagját (ADI) 0-7 mg/testsúlykg-ban állapította meg. Figyelembevéve, hogy az italokban a megengedett mennyiség 400 mg/liter, az ilyen italok fogyasztásával különösen gyermekeknél és fiataloknál a napi (ADI) dózis túllépésével kell számolni.
Az fogyasztók megelõzõ egészségvédelme érdekében az Intézetnek az a meggyõzõdése, hogy az italok megengedett ciklamát tartalmát csökkenteni kellene, vagy teljesen lemondani felhasználásáról ilyen nagy mennyiségben fogyasztott élelem, azaz ital esetében.

A fenti állásfoglalást valószínûleg elfogultsággal vádolná Dr.Gunda Úr, hiszen az õ cikkének a címe: "Élelmiszeradalékokról elfogultság nélkül"
Lehetséges! De az emberek egészségének érdekében való elfogultság még mindíg humánusabb és szimpatikusabb, mint a vegyipar részvényeseinek nyereségének érdekében való elfogultság.  
Az igaz, hogy a gazdaságban is lehet egészségrõl beszélni. Vannak egészséges (jól jövedelmezõ) és beteg, gyengélkedõ (ráfizetéses) vállalatok. A kérdés csupán az, hogy mi az elõbbre való, az emberek, vagy a vállalatok egészsége?

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

8. Édesítőszerek. A szukralóz(E955)

A szukralózt gyártó cégek nem gyõzik reklámozni az új forradalmi diétásédesítõszert.
A "Splenda" néven forgalmazott édesítõanyag egy szerves klórvegyület (trichlorsaccharose), vagyis abba az osztályba tartozik, amelybe a DDT és a LINDAN, melyeknek mérgezõ hatása dokumentált.

Persze az ipar fizetett szakértõi csak az elõnyeit propagálják, ezek:
a./_nincs keserû utóize, mint a szacharinnak
b./_az emésztõszervekben nem történik metabolizáció, nincs kalória felvétel
c./_cukorbetegeknek is alkalmas, a vércukor értéket nem befolyásolja
d./_kíméli a fogazatot
e./_az aszpartammal ellentétben hõálló, sütésre fõzésre alkalmas
f./_az aszpartammal ellentétben savas termékekben is stabil
g./_jól oldható ée keverhetõ más élelmiszeranyagokkal

Az élelmiszeripartól független szakértõk kritikái:
a./_állatkísérleteknél vese és máj nagyobbodás lépett fel
b./_nagyon kevés tanulmányt végeztek az anyaggal: 19 db.
Az aszpartám esetében 598,a szaccharin esetében 2374 tanulmány született. (Dr.Gunda szerint ez már szerteágazó kísérletnek felelt meg!?)
c./_mostanáig emberrel kapcsolatban hosszúidejû vizsgálat nem volt
d./_az emésztõszervekben felbontás következtében a diklórfruktóz hatása az emberi szervezetre még nem volt alaposan megvizsgálva.
e./_a szukralóz 2%-ban más és károshatású elemeket, nehézfémet (pl. ólom, arzén, stb.) tartalmaz.
f./_az ürülékkel a környezetbe kerülõ "mesterséges" anyagok hatása az élõlényekre teljesen ismeretlen.
g./_étvágygerjesztõ hatása van, ami értelmetlen a diétások részére.

Összegezve a dolgok állását, további tanulmányokra lenne szükség, hogy a szukralóz milyen veszélyt jelent az ember és a környezet részére. Mivel azonban a profit a lényeg, a további tanulmányok ráérnek.
Sok pénzrõl van szó, 1998-ban 1,5 milliárd $ volt a forgalma az iparnak az édesítõszerekbõl. Azóta ca 50%-kal több.
Az USA-ban 1998 tól engedélyezték, az EU-ban 2002 augusztustól tart az engedélyezési eljárás. Világszerte már 40 országban engedélyezték.
Annak ellenére, hogy teljesen "biztonságos"(Gunda) a max. javasolt mennyiség naponta 15 milligramm testsúlykilónként.
Valószínû az aszpartámmal kerül versenybe az alkalmazást illetõen.
Lehetséges, hogy néhány év mulva el kell ismerni az aszpartám káros voltát és akkor jól jön az új anyag, legalább is a következõ húsz évig, mire ennek is kiderül az egészségre káros hatása.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

9. Ízfokozók. A glutamat (E620-625)

(3.*)_" Aromákat és ízfokozókat általában olyan termékeknél alkalmaznak, amelyek nem megfelelõ nyersanyagból vagy rossz technikával készülnek. Az aromákat egyébként sok oldószerrel és hordozóanyaggal is keverik, így egyszerre több anyag jut a szervezetbe."
A glutamáttal kapcsolatban Dr.Gunda Úr félreértésrõl és gyorsan elmúló ártalmatlan tünetekrõl tudósít.
A glutamátról azt kell tudni, hogy az agyban ingerületátvivõ aminosav, ami csak az agyban fordul elõ és a szervezet maga termeli. A természetes egyensúlyról a szervezet vér-agy-sorompónak nevezett rendszere gondoskodik.
A japán Kikunae Ikeda fedezte fel 1908-ban, hogy az édes, keserû, savanyú és sós ízeken kívül létezik még a "umami" (pompás, felséges) íz is, aminek érzékelésésre a nyelven külön receptorok is vannak. Saburosuke Suzukival alapítottak egy céget, amibõl az Ajinomoto vállalat lett. Azóta termelik világszerte a glutamatot mindíg nagyobb mennyiségben. Míg 1976-ban 262 ezer tonnát, 2003-ban már 1,5 millió tonnát és azóta még többet. Glutamátnak hívják a glutaminsav ionizárt formában, amikor a sav szétesik, vagy valamelyik sóját.
Normális körülmények között "kívülrõl" nem kerülhet glutamat az agyba, mert a vér-agy-sorompó(BBB) feladata annak kiszûrése. Mindenesetre ez a sorompó áteresztõ lehet, ha a vérben szokatlanul nagy mennyiségû glutamat van. Sõt egyes betegségeknél, mint parkinzon, alzheimer, multipler szkleroze, szélütés esetén zavar állhat be a mûködésénél.
Azt már korábban bebizonyították, hogy maradandó idegkárosodást okoz, ha közvetlenül a retinába fecskendezik. Azt azonban a Hiroshi Ohgoru által vezetett vizsgálat csak most bizonyította be, hogy a nátrium-glutamát akkor is károsítja a látást, ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyek nagy töménységben tartalmazzák.
Abban az esetben ha "kívülrõl" az agyba nagyobb mennyiségû glutamát jut és így a természetes egyensúlyt felborítja. A glutamát molekulák túl nagy számú jelenléte az idegsejtek rombolását okozhatja.
Mivel minden szervezet egyéni, a reagálás is különbözõ. Egyesek süketséggel, szédüléssel, izzadással és rosszulléttel reagálnak egy bizonyos mennyiség felvétele után. Ezért, vagy, mert az ipar ellenáll a mai napig nincs határérték megállapítva. Bár az sem sokat segítene, mert ugyan ki tudja miben mennyi glutamat van ténylegesen?

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

10. Tartósítószerek:

(3.*)_" A tartósítószerek mint vegyületek sok esetben mérgezõek, irritatívek, allergizáló hatásúak. Engedélyezett mennyiségben a fogyasztók jelentõs részére ártalmatlanok, de amennyiben ezen vegyületeket tartalmazó termékekbõl rendszeresen nagyobb mennyiséget fogyasztunk, jelentkezhet egészségkárosító hatásuk."
Megjegyzésem(10): Tudja a fogyasztó, mennyi az engedélyezett mennyiség? Tudja a fogyasztó mennyi grammot, vagy milligrammot nyelt le valamely élelmiszernél? Tudja, hogy melyik élelmiszerben melyik vegyszer van, ha az áll az összetételben, hogy tartósítószer?
(3.*)_" A tartósítószerek közé tartoznak az élelmiszer-adalékanyagok legveszélyesebbjei, a kén-dioxid és szulfitok, valamint a nitritek és nitrátok.Egészségünket súlyosan veszélyeztetõ vegyületcsoport, hiszen a vér károsításával annak oxigénszállító képességét csökkenti, valamint a belõle képzõdõ nitrózamin a mirigyekben és a vérképzõ szervekben daganatok kialakulását okozhatja."
(3.*)_" Túl nagy mennyiségben a benne lévõ foszfor felborítja a test kalciumháztartását, és csontritkuláshoz vezet, sõt egyesek a gyermek-hiperaktivitás kialakulásának okát is ebben keresik (mint azt már említettük). Különösen vitatottak, sok helyütt használják: talán megemlítendõ az egyik legkedveltebb koffeintartalmú üdítõital, a Coca-Cola."
Megjegyzésem(11): Nagy bátorság megemlíteni kólát, mert majdnem minden része ártalmas, kivéve, ha naponta csak egy kupicával iszunk.
(3.*)_" A tartósítószerek a penészgombák és baktériumok megjelenését késleltetik, ám elõsegítik a mérgezõ mikotoxinok termelését. Gyakran nem tüntetik fel a csomagoláson, ugyanis a szabályzat szerint azt az összetevõt nem kell feltüntetni, amely 2%-nál kisebb mennyiségben van a termékben."
Megjegyzésem(12): Jó dolog ez a 2 %! lásd: megjegyzésem 10!
Na de nem kell izgulni! Aki meg akarja nyugtatni lelkiismeretét kattintson a 2.számú linkre és valamelyik kétszázas számra.Dr. Gunda Úr egész biztosan megfogja gyõzni, hogy aggodalomra nincs ok.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)

11. Antioxidánsok. Butil-hidroxi-anizol, BHA(E320):

3.*!)_" Hatás: koleszterin-károsító, allergén, karcinogén (májrák), vesekárosító.
Szintetikus anyag. A BHA (E320) a rágcsálni való termékeket védi az ízhibáktól, javítja a marcipán, nugát és máktöltelék eltarthatóságát. A pék- és cukrászárukon az anyag összetételének feltüntetése nem kötelezõ. Az EU a következõ termékeknél tervezi az engedélyezést: levesek, halkonzervek, reggelizõ-gabonafélék (müzli, dió és mogyorófélék, valamint fûszerek. Allergiát kiváltó anyag. Felhalmozódik az emberi zsírszövetben, és a magzatba is bekerülhet. Az állatkísérletek során elváltozások jelentkeztek az immunrendszernél, a pajzsmirigyben és a májban."
Megjegyzésem(13): A kozmetikában a kontaktallergének közé sorolják. Krémek és kenõcsökben található, legyen az orvosi, vagy kozmetikai. Azonkívül a vegyiparban van sokrétû felhasználása, pl. az ásványolaj termékekben.
Érdekes dolog, hogy bár minden kozmetikai, vagy gyógyszer anyagot állatokon próbálnak ki és ennek alapján történik az engedélyezése, vagy nem, de ebben az esetben nem fontos, hogy mi történik az állatokkal. Legalább is Gunda Úr szerint a kockázat "nulla".
Ebbe a csoportba tartozik a mesterségesen elõállított antioxidáns a kalcium-dinátriummethylén-diamintetraacetát(E385) röviden EDTA. Úgy mûködik, hogy megköti a nehézfémek iónjait.
Megjegyzésem(14): Mi a garancia arra, hogy esetleg nem mással vegyül ? Teszem fel nincs kéznél nehézfém ión!
Konzerválószerek használatával kapcsolatban a termelõk a fogyasztókra hivatkoznak, az igazság az, hogy élelmiszeráruházak érdeke a hosszú tárolási lehetõség.

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)


12. Többféle felhasználás. Di- és poli-foszfátok.

(4.*)_" A foszforsav és sói (E338-341), a difoszfátok és polifoszfátok (E45O-452, E54O-544) - bár nem egyértelmûen ártalmasak -, a legvitatottabb adalékok közé tartoznak.. Az ugyan még nem bizonyított, hogy a gyerekeknél hiperaktvitást váltanak ki, az azonban igen, hogy a foszfátok befolyásolják az emberi szervezet kálciumanyagcseréjét. Túl sok foszfor bevitele megbontja a foszfát-kálcium egyensúlyt és megakadályozhatja a szervezet kálciumfelvételét (ami csontritkuláshoz vezethet).
Felhasználási terület: burgonyatermékeknél, pékáruknál, húskészítményeknél, kenõsajtoknál, fagylaltnál és koffeintartalmú üdítõitaloknál (pl. Coca Cola)."

Vissza a témához (Táplálkozás)

Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)


13. Színező anyagok

Tartrazin (E102)
Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak.Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Dr. Gunda Úr szerint: állítólag!
Ausztriában, Németországban, Svájcban be volt tiltva, de az EU engedélyével ismét megjelent a termékekben.
Megjegyzésem(15): Jellemzõ az EU mûködésére, mivel Svájc is félig-meddig EU tag, 2002-ben 56 féle, addig a tiltott adalékanyagok listáján lévõt kellett törölni, illetve engedélyezni. Többek között a tartrazint és az azorubint
Amaranth(E123)
Mesterségesen elõállított ibolyavörös színezék az USA-ban erõs allergia okozása miatt betiltva. Egyes országokban kaviárt szabad vele színezni.
Megjegyzésem(16): Miért kell a kaviárt színezni, azelõtt is megették a halikrát, ezután is meg lehetne enni az eredeti színével nemde-?

Vissza a témához (Táplálkozás)

Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)


14. Zárógondolatok.

"A Feltételezett Káros Hatás nem jelenti azt, hogy az adott adalék feltétlenül káros az egészségre. Annyit jelent csak, hogy vizsgálat alatt áll; káros lehet igen nagy koncentrációban, túlérzékeny személyeknél, esetleg gyermekeknél."
Megjegyzésem(17): A fenti mondat azt jelenti, hogy mi gyártjuk és eladjuk a vegyszert amennyi belefér. Ha néhány év mulva kiderül, hogy mégse olyan ártalmatlan, mint aminek állítottuk, akkor tévedtünk!
(3.*)_" E171 Titán-dioxid ?? Fehér színû ásványi adalék. Elsõsorban cukorkák, drazsék fehérre festéséhez használják. Mivel eddig alig vizsgálták, a mellékhatásai sem ismertek."
Megjegyzésem(18): A legjobb megoldás nem vizsgálni, mert akkor egész biztosan nincs mellékhatása!!??
Néhány adalékanyag nem tisztán, azaz egyedül, hanem u.n. hordozóanyag segítségével jut az ételekbe. Ezeket azonban nem kell feltüntetni a csomagoláson, holott lehetnek állati eredetûek is pl. zselatin. Ugyancsak nem kell feltüntetni az u.n. technológiai segédanyagokat.
Megjegyzésem(19): Az átlátszó gyümölcsleveket úgy állítják elõ, hogy a zavaros, rostos léhez sertészselatint kevernek, így különválik a rostos anyag. Van-e garancia arra, hogy az átlátszó, tiszta gyümölcslében nincs maradék zselatin? A rostos-zavarosban egészen biztos, hogy nincs!
Megjegyzésem(20):Az élelmiszerrendeletek között volt egy kitétel, hogy az eperjoghurtban epernek kell a gyümölcs ízét megadni. Ilyen a valóságban nem létezik, ezért a rendelet e részét törölték.
Konzerválószerek használatával kapcsolatban a termelõk a fogyasztókra hivatkoznak, az igazság az, hogy élelmiszeráruházak érdeke a hosszú tárolási lehetõség.

Vissza a témához (Táplálkozás)

Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)


15. E-számok 3 csoportja

Az adalékanyagok csoportosítása veszélyességi szempontból. A listát nem kell, nem lehet, nem szabad "szentírásnak" tekinteni, mert idõvel és ismeretekkel változhat a megitélés.
Az aláhuzott számok az illető anyag géntechnikai eredetét jelenti.
A elsõ "A" csoportban vannak azok az anyagok, melyek ártalmatlanoknak tekinthetõek. (mérget azért még sem vennék rá!)
A második "B" csoport bizonyos körülmények között, betegségek, asztma, migrén stb. kedvezõtlenül hatnak. Lehetõségeknek megfelelõen kerülni kell õket.
A harmadik és legveszélyesebb csoport a "C" jelû, amit mindenképpen kerülni kell, mert káros hatásuk már bizonyított.

"A" csoport (ártalmatlanoknak tekinthetõ E-számok)


Színezőanyagok
100, 101, 120, 140, 141, 160a, 153, 160a, 160b, 160c, 160d, 160e, 160f, 161a, 161b, 162, 163, 170, 171, 172,
Konzerváló anyagok
200, 201, 202, 203, 260, 261, 262, 263, 270, 290, 296, 297,
Antioxidánsok
300, 301, 302, 304, 306, 307, 308, 309, 316, 325, 326, 327, 334, 335, 336, 337, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 356, 357, 363, 380,
Térfogat- tömeg-növelő, zselésítő anyagok
401, 402, 403, 404, 405, 406, 407, 407a, 410, 412, 413, 414, 415, 418, 422, 440a, 440b, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466,
Csomósodásgátlók
500, 501, 503, 504, 507, 508, 509, 510, 511, 512, 513, 514, 515, 516, 517, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 535, 536, 538, 551, 552, 553a, 553b, 554, 555, 556, 558, 559, 570, 585,
Ízfokozók
636, 637, 640,
Édesítőszerek
900, 901, 902, 90,, 904, 914, 927, 938, 939, 941, 942, 948.

"B" csoport (feltételesen kerülendõ E-számok)
Színezőanyagok
101a, 104, 110, 124, 128, 129, 131, 132, 133, 142, 150b, 150c, 150d, 151, 154 155, 161g, 173, 174, 175, 180,
Konzerváló anyagok
230, 231, 232, 233, 242,
Antioxidánsok
310, 311, 312, 315, 322, 330, 331, 332, 333, 385,
Térfogat- tömeg-növelő, zselésítő anyagok
416, 417, 420, 421, 432, 433, 434, 435, 436, 442, 444, 445, 450, 451, 452, 470a, 470b, 471, 472a, 472b, 472c, 472d, 472e, 472f, 473, 474, 475, 476, 477, 479, 481, 482, 483, 491, 492, 493, 494, 495,
Csomósodásgátlók
520, 521, 522, 523, 541, 574, 575, 576, 577, 578, 579,
Ízfokozók
626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 634, 635,
Édesítőszerek
912, 950, 957, 959, 965, 966, 967, 999
Egyéb adalék anyagok
1200, 1201, 1202, 1404, 1410, 1412, 1413, 1414, 1420, 1422, 1440, 1442,
450, 1505, 1518

"C" csoport (feltétlen kerülni az alábbi E-számúakat!)
Színezőanyagok
102, 122, 123, 127,
Konzerváló anyagok
210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 234, 235, 239, 249, 250, 251, 252, 280, 281, 282, 283, 284, 285,
Antioxidánsok
320, 321, 338, 339, 340, 341,
Ízfokozók
620, 621, 622, 623, 624, 625,
Édesítőszerek
951, 952, 953, 954,
Egyéb adalék anyagok
1100, 1101, 1102, 1103, 1105,

Vissza a témához (Táplálkozás)
Vissza a tartalomjegyzékhez (Élelmiszeripar)