Kaleidoszkóp




Honlap

Linkliste

Vendégkönyv

Kapcsolat

Aktuális

Biológia

Technika

Ismeretek

Tanulmányok

Társadalom

Táplálkozás

Vita-cikkek

Politika

Irodalom

Szatíra

Fordítások

Szórakozás

Képsorozatok





Társadalom

  A dohányzásról egy és más

Az a tény, hogy úgy az aktív-(cigerettánként ca. 5 percet), mint a passzív-dohányzás az életet megrövidíti közkincs. Egy kis élménybeszámoló. Egy erős dohányos ismerősöm halt meg 54 éves korában. Két évvel ezelőtt meg akarták operálni (tüdejével), de nem csináltak semmit, csak megnézték és visszavarrták. A szüleinek megmondták, hogy csak néhány hónapja van. Ennek ellenére 14 hónapot még elvegetált.
Jobban járt az a svájci dohányos, akinek csak bal felét kellett volna a tüdejének kioperálni, de tévedésből az egészséges jobb oldalit vágták ki. Így rövidebb szenvedéssel megúszta.
Még jobban járt Németországban az a dohányos, akinek csak az érszükületes lábát kellett levágni, miután (szintén tévedésből) az egészségeset már levágták.
Természetesen tudom, hogy ezzel senkit nem riasztok el a dohányzástól, nem is az a célom, nem vagyok militáns nemdohányzó!! Csak azt akarom megjegyezni, hogy a tüdőrák és érszükület "megszerzése" manapság nem képezi titok tárgyát.Sok évtizedes harc után a dohányiparnak is el kellett ismerni e tényeket, amit régen szemérmetlenül letagadott.
Tudom, hogy a legtöbbször fiatalkorban ostobaságból kezdenek el dohányozni és később megszokásból folytatják, végülis akarat, vagy jellem gyengeségből, főképpen motiváció hiányában nem tudják abbahagyni. Ami felháborító, hogy a dohányipar és részvényesei milyen szemérmetlenül (hogy ne mondjam pofátlanul) profitál az emberek halálából és mindent megtesz a fiatalok dohányzásra való csábítására.
Most nemcsak a reklámokra gondolok. Nemcsak a filmekben állandóan visszatérő jelenetekre, a rágyujtásokra, az élvezetes füstölgésre, az ideges szippantásokra, amivel a filmekben részben az idő telik, részben ingyen reklám.
Egy felmérés szerint a vizsgált 250 játékfilm (ebből 50 gyermekfilm) közül 85% dohányzó jeleneteket tartalmazott, 28%-on a cigaretta márkája látható volt.
Az USA-ban 1998-ban bírósági itélet alapján nyilvánosságra kellett hozni a cégek belső archív-dokumentációjait.
Idézet (Philip Morris): "A cigarettáknak nem kell köhögésre ingerelni és lehetőleg ízesítő adalékanyagokat kell tartalmaznia, hogy azoknak, akik még azelőtt sohasem dohányoztak, megkönnyíteni, hogy kedvet kapjanak a dohányzásra."
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
A cigarettagyártó cégek a nyers dohányon kívül számos adalékanyagot tesznek a cigarettába, hogy a dohány erős, fanyar ízét csökkentsék. Ezáltal csökken a természetes ellenállás, hogy valaki a szájába vegye a cigit. Néhány adalékanyag közvetlen rákkeltő, mások csak az égési folyamat által. Olyan is van, ami a füstöt majnem láthatatlanná teszi. A motto lehetne: " amit nem látok, az nem zavar, ami nem zavar, az nem lehet káros!"
Egyes országok előírásaiban a cigaretta 25%-a lehet adalékanyag.
Minél enyhébb a dohányfüst, annál egyszerűbb mélyre a tüdőbe leszívni és annál gyorsabban kerüla nikotin az agyba. Ott alakul ki azután a függőséghatás. A fiatalokat így lehet cigaretta kóstolásából könnyebben rászoktatni a rendszeres dohányzásra.
Évről évre több fiatal szokik a dohányzásra és az életkor is csökkenőben van a kezdéskor. A gyárak jelszava:"amilyen korán lehetséges és olyan hosszan, amíg lehet". Az utóbbi 10 évben a fiatal (15-24-ig) dohányzók száma 5%-kal nőtt.
A cigarettagyáraknak 600 adalék anyag áll a rendelkezésre.Ha például ammóniákot, karbamidot, szódát tesznek a cigarettába, gyorsabban kerül a nikotin az agyba. Ezek az anyagok a test sav-bázis arány-állapotát a bázis értékben megnöveli. Ezáltal a nikotin-sóvegyületből a nikotin kioldódik. Egyedül csak a menthol van , mint adalékanyag feltüntetve a dobozokon. Gyerekek "elcsábítására" cukrot,vaniliát, kakaót, lakricet (medvecukor), vagy mézet kevernek a dohányba, hogy enyhébbé tegyék .
Az a tény, hogy a legtöbb adalékanyag élelmiszerként engedélyezett, azt szugerálja, hogy a cigarettában sem lehet káros. Az igazság, hogy 600-900 C izzás, párolgás következtében az "ártalmatlan" anyagokból széndioxid, nitrogénoxid, kéndioxid és víz, de nagyszámú rákkeltő pyrolyse-termékek is keletkeznek és ezek mind a lélegzőszervekre hatnak.
A dohány szenvedélyt okozó kábítószer. A nikotintól való függőség lehetősége hasonló, mint a heroinnál, vagy a kokainnál. Egy dohányosnak nem csak egy "rossz szokásról" kell lemondani, hanem a függőség ellen kell harcolnia.
A cigaretta az egyetlen fogyasztási cikk, ami a rendeltetészerű használatával a fogyasztót megöli.
Az általa okozott halálesetek száma nagyobb, mint a közlekedési balesetek, aids, illlegál kábítószer fogyasztás, gyilkosságok és öngyilkosságok következtében elhunytak együttes száma.
Nikotin hatására a hajszálerek hamar elszükülnek, a dohányzás az artériát elmeszesíti (arterioskleróze). A dohányzó férfiak 10%-a impotens lesz. A potencia zavarokat 50%-kal növeli.Passzív-dohányzás megnöveli a rákbetegségek rizikóját 25%-kal. Azok a személyek, akik rendszeresen dohányfüstöt kénytelenek belélegezni, szívinfarktus, szélütés, tüdőrák, bronchitisz és asztma veszélyének vannak kitéve.
Egy termék számtalan mellékhatással. Mindenkor recept nélkül kapható.
A dohányzás mellékhatásai többek között:
csökkenti az íz és szagérzéket
csökkenti a sportoló teljesítményét
a ruha és a haj dohosszagú lesz
szájbűzt okoz
nikotin rabjává tesz
alvászavart okoz
falat, bútort, képeket sárgít
a születendő gyermek egészségét veszélyezteti.
köröm, fog és bőr elváltozik, sárgul
az arcbőr gyorsabban öregszik
tüdőrákot, vérkeringési zavarokat okoz
stb. stb.
A dohányzás egyéni felelősség, helyesebben felelőtlenség. Mindenegyes személy környezetén belül hat, ismert, meghatározható és a felelőssége nyilvánvaló.Néhány statisztikai és egyéb adat.
A passzívdohányzás légútibetegségeket okoz a következő szimptómákkal:
1,9-szer gyakrabban sipoló légzést
1,7-szer krónikus bronchitiszt
1,6-szor akut bronchitiszt
1,5-ször gyakrabban légzési panaszokat
1,4-szer gyakrabban orvos által diagnosztizált asztma, összehasonlítva azokkal, akik füstmentes környezetben élnek.
Azonkívül tüdőrákban, szív és vérkeringési betegségekben szenvedhetnek.
Dohányzás következtében naponta meghal Németországban 380, Ausztriában 27, Svájcban 20 személy. Ugyanez éves viszonylatban ca. 120 000, 10 000 és 8 000 fő.
Világszerte a korai elhalálozás második oka a cigarettázás, sokkal többen halnak meg miatta, mint alultápláltság, AIDS, vagy a városi légszennyezettség miatt. A nikotinfüggőség leggyakrabban elkerülhető oka a rokkantság és a korai halálnak. A dohányzás következtében elhunytak 47%-a szív és vérkeringési betegségben, 22 %-a tüdőrákban, 17%-a léguti megbetegedésben, 12%-a másféle rákban szenvedtek(ki). Átlagban 13-14 évvel korábban halnak meg a dohányzó személyek, mint akik nem dohányoznak. Férfiaknál minden tüdőrákhalott 90%-a, nők esetében 80%-a volt dohányzó.
A szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák után a negyedik halálok lesz 2-3 év mulva a COPD, magyarul a krónikus obstruktív légúti betegség, vagy dohányzótüdő, amely a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik. Magyarországon az 5. halálok, 2003-ban 2721 halálozás ebben a betegségben.
A COPD betegségben szenvedők több, mint 80%-a dohányzó. A dohányzók kb. 30%-a betegszik meg a súlyos krónikus obstruktív léguti betegségben, ami életminőség romlását, az élet elvesztését jelenti.
Ausztriában 1950 és 2000 között kereken 500 000 személy halt meg dohányzás következtében és ezek közül 290 000 fő nem érte el a negyvenedik életkort.
A dohányzás a különféle operációk sikerét is befolyásolja, vagyis csökkenti. Koppenhágában lévő Bispebjerg Egyetemi Kórházban Dr. Ann M. Mřller és kollégái vizsgálataikkal megállapították, hogy az operáció előtti 6-8 heti megtartóztatás (nemdohányzás) a tervezett operáció előtt a komplikációhányadot 50%-kal csökkenti. Dohányzók esetében 52%, "új"-nemdohányzók esetében 18% volt komplikáció az operációk során. A seb-gyógyulás problémás volt a dohányosoknál 30%, a "megtartóztatóknál" 5 %. Valószínűleg azért, mert az oxigén-ellátottság megjavul és fokozódik a kollagén-képzés. Egy operáció mindíg stresszet jelent a páciens szervezetének. A dohányzás fokozza a gyomorsav termelést és ráadásként a stressz is azzal jár. Ez fokozza a gyomornyálkahártya gyulladás kialakulását.
Jean Nicot francia orvos és diplomata abban a reményben hozta Amerikából Európába a 16.sz.-ban a dohányt, hogy az egy gyógynövény. Az általa nevezett nikotin méreg és rendkívül káros az idegekre, a bőrre, a tüdőre, gyomorra, bélre.
Kb. 0,04-0,06 gramm nikotin halálos adag felnőtt részére, gyermeknek már 0,01 gramm is halálos lehet.
Az ipar stb. "bűneivel", szennyezéseivel szemben csak kollektívan, politikusan, erős tömegakarattal lehet fellépni és esetleg valamicskét elérni. 
Most kitérhetnék a betegségekre, mint pl. COPD és a bronchuszkarcinom. De nem akarok úgy járni, mint az egyszeri, akit egy dohányzás elleni előadás után, ahol megmutatták, hogyan néz ki a dohányos tüdeje, megkérdezték, hogy mit vont le tanulságul, azt felelte, hogy nem eszik soha többé pejslit.

Vége

Vissza a témához (Társadalom)